Mára már talán mindenki számára egyértelművé vált, hogy az amerikai tőzsdespekuláns az egyik legnagyobb politikai befolyással rendelkező ember a világon. Elmondható, hogy gyakorlatilag az 1980-as évek óta alakítja a színfalak mögött a világpolitika alakulását, ami néha egy-egy kormány megbuktatásában, néha egy valuta bedöntésében mutatkozik meg.

Soros György hatalmát két dolog képezi, amelyből az egyik a hatalmas vagyona és az általa kiépített hálózat. Tavaly mintegy 25 milliárd dollárra becsülték a vagyonát, ami átszámítva több mint 6500 milliárd (!) forint. Emellett 4800 milliárd forintos támogatást adott az Open Society Foundationsnek, így ez a szervezet számít a világ második leggazdagabb alapítványának.

A pénz mellett érdemes azonban megemlíteni Soros messianisztikus önképét is. Ezt például a magyar származású brit szociológus, Frank Füredi is megfogalmazta az üzletemberrel kapcsolatban, aki szerint Soros György Istent próbál játszani. Soros Isten-komplexusát ugyan rengetegen próbálják elbagatellizálni, ám a valóság az, hogy csupán tényszerű megállapításról van szó: Soros György isteni hivatásáról ugyanis számos közeli barátja is beszélt már.

Példaként említhető többek között az önéletrajzírója, Michael Kaufman, aki szerint Soros „célja” nem más, minthogy szervezetei révén a világ lelkiismereti iránytűjévé váljon. Hasonló gondolatokat fogalmaz meg Byron Wien, Soros György közeli barátja:

Ezen felül pedig a milliárdos maga is számtalanszor megerősítette ezt az isteni önhittséget könyveiben, interjúiban. 1987-ben megjelent könyvében, a Pénz alkímiájában például ez áll:

Ugyanezen gondolatai visszhangoznak egy 1993-ban a The Independentnek adott interjújában:

Döbbenetes szavak, ám egy néhány évvel később adott interjújában már odáig merészkedik a milliárdos, hogy több szempontból is az Ószövetség Istenéhez hasonlítja magát:

Ilyen meggyőződések mellett ismerte fel fiatal felnőttként Soros György, hogy a világ legfőbb mozgatórugója a pénz. Nem csoda hát, ha az évek alatt felhalmozott vagyonát Soros György arra fordította (és fordítja), hogy a világot a „szociális igazságosság” címszava alatt saját képére formálja.

A fentiekben összefoglaltuk Soros György lelki motivációit. Érdemes most megtekinteni, hogy ezek a motivációk hogyan manifesztálódtak a gyakorlatban. Ehhez először az 1944-es évet kell megvizsgálnunk, amely Soros életében igen fontos szerepet játszik. Ekkor döntött úgy az apja, a jó kapcsolatokkal rendelkező budapesti ügyvéd, Soros Tivadar, hogy hamis papírokkal látja el fiát.

Így került egy magyar férfihoz Soros György, annak keresztfiaként adva ki magát. A neki szállást adó férfinek a munkájában is segített Soros, ami a zsidó vagyonok elkobzását jelentette – miközben a magyarországi zsidók százezreit deportálták Németországba. Soros György erről azt időszakról azt mondta, semmi megbánás nincs benne, hiszen ha nem ő, akkor más tette volna meg.

A következő fontos dátum 1947, amikor Magyarországról átköltözött a család Angliába. Itt a London School of Economics (LSE) kutatási intézetben végezte Soros György a tanulmányait. Ekkor ismerkedett meg Karl Popper munkásságával, akiről Soros György a „spirituális mentoraként” emlékezik meg. Popper számos könyvét elolvasta a leendő milliárdos, többek között az 1945-ben íródott, A nyitott társadalom és ellenségei című írást. A címe alapján már sejthető: ez volt az a könyv, ami egy életre hatást gyakorolt Soros Györgyre.

Az 1950 és 1979 közötti éveket a mérhetetlen gazdagodás jellemezte: ekkor alapította meg Soros György a Soros Quantum Fund elnevezésű offshore befektetési alapot, amelyről kiderült nemrégiben: sikerét nem kis részben az adóelkerülésnek köszönheti. 1980-ra az alap értéke 381 millió dollárra rúgott, 1985-re pedig elérte az egymilliárd dollárt.

1984 egy újabb fontos évszám: ekkor jött létre Soros első alapítványa Magyarországon, amit hamarosan számos más alapítvány is követett szerte Kelet-Európában és Közép-Ázsiában. A Soros-hálózat zászlóshajója, a Karl Popper tiszteletére elnevezett Open Society Foundations (továbbiakban: OSF) 1993-ban látott napvilágot, 2010-ig azonban Open Society Institute néven működött.

Noha az OSF az Egyesült Államokban fejti ki legkoncentráltabban a működését, ám világszerte hetven országban tevékenykedik a szervezet. A nyílt társadalom, avagy a globális kapitalizmus megreformálása című könyvében Soros György azt vallja, hogy „filantróp” munkásságával olyan társadalmat akar építeni, ami „a szabadságot, demokráciát, a törvényességet, az emberi jogokat” tekinti elsődlegesnek.

Ezek az elvont fogalmak azonban eléggé megfoghatatlanok, a szabadság ugyanis a gyakorlatban inkább a káosznak feleltethető meg. Cikksorozatunk következő részében az OSF tevékenységének megvizsgálásán keresztül ezt vesézzük ki.