Futótűzként söpört végig a teljes baloldali sajtón, hogy a szólásszabadság felkent hőse, Edward Snowden a Közép-európai Egyetem Nyílt Társadalom Archívumának keddi rendezvényén a Skype-on bejelentkezve folytatta a titkosszolgálatok elleni keresztesharcát. És persze odaszúrt egy kicsit Magyarországnak is.

Az egykori CIA-s szerint a politikusokkal az a baj, hogy egy terrorakció után egyszerűen nem elég bátrak nem cselekedni. Pontosabban a belpolitikai nyomás és a leváltástól való félelem miatt a kormányok nem átallnak olyan drasztikus lépéseket tenni, mint a határaikon való kerítés építése. Sőt, szerinte a terrorizmus elleni „szélsőséges” fellépés egyetlen eredménye, hogy még több terrorista merényletre kerül sor.

Földi László biztonságpolitikai szakértő szerint ez "marhaság". A kormányoknak ugyanis az a dolga, hogy a lakosaik biztonságérzetét fenntartsák, amire a kivételes intézkedések és jogosítványok alkalmasak. Ezeknek köszönhetően a polgároknak biztosított, hogy a normális, megszokott életüket élhessék, és ezt szavatolják a határzárak is. 

Snowden véleménye viszont az, hogy azok a különleges eszközök, melyekkel a kormányokat felruházzák - mint például a titkosszolgálatok megfigyelési jogosultságainak széles kiterjesztése - , nem alkalmasak arra, hogy megóvják a lakosságot és hatékonyan előzzenek meg terrorista akciókat. Ráadásul a gonosz politikusok, miután elhárult a veszélyhelyzet, megtartják maguknak a különleges felhatalmazásokat mindenféle ürügyekre hivatkozva - majd kikacsintva nyomban hozzátette, hogy a hallgatóságának ez biztosan ismerős lehet.

Földi a titkosszolgálatok lehallgatási és adatgyűjtési jogosítványairól elmondta: ezeknek igenis nagy szerepük van a terrorizmus elleni harcban. Az így begyűjtött adatok által könnyen feltérképezhetővé válik a terroristák kapcsolati rendszere és az, hogy milyen formában terjesztik ki tevékenységüket. Meglátása szerint Snowdennek nincs erkölcsi alapja ilyen kijelentéseket tenni, mivel azzal, hogy titkos adatokat szivárogtatott ki nagyobb kárt okozott az érintett országoknak, mint amennyi hasznot hajtott belőlük. A szakértő továbbá azt is hozzátette: abban van igazság, hogy ezek a lehallgatások nem feltétlenül alkalmasak egy-egy terroristatámadás megakadályozására, de a minél több információ segíthet abban, hogy további támadásokra ne kerülhessen sor.

Földesi marhaságnak tartotta Snowden azt a kijelentését is, hogy a kormányok visszaélnének az adatokkal, mivel azokat olyan szigorúan szabályozzák, hogy erre jóformán semmi lehetőség sincs. Ráadásul a fejlett országok jogrendszerében szinte elképzelhetetlen, hogy valakit csak úgy minden alap nélkül vádoljanak meg a begyűjtött titkos információk alapján.

Snowden kijelentéseit egyébként is érdemes fenntartásokkal kezelni, ugyanis korábban    előszeretettel hozta, példaként saját igazára, hogy az NSA úgy törte fel egy belgiumi telekommunikációs cég rendszerét, hogy meglátása szerint Belgium nem számított a terrorizmus szempontjából érintett országnak.

Bár Snowden tevékenységének voltak pozitívumai, érdemes arra is kitérni, hogy az általa 2013-ban nyilvánosságra hozott titkos anyagok nagyon megnehezítették az ügynökségek munkáját. Ráadásul pont az emlegetett terrorizmus elleni harc lett sokkal nehezebb. Ugyanis a volt NSA alkalmazott által ellopott több ezer dokumentum hatalmas segítséget nyújtott a terroristáknak, akik átfogó képet kaptak arról milyen módszerekkel kerülhetik el a megfigyelést, vagy legalábbis, hogy hogyan nehezíthetik meg a hírszerzők munkáját.

Az amerikai hírszerzők egy része szerint Snowden közvetetten felelős lehet az ISIS gyors felemelkedésért is. A gyanút az adja, hogy a terrorista csoport a szivárogtatások után sokkal biztonságosabb kommunikációs csatornák után nézett. Sőt, sok esetben teljesen elkerülik az elektronikus kapcsolattartást, hogy ne lehessen őket lehallgatni. Persze nem gondolja senki, hogy ez csak Snowden hibája lenne; a terroristák könyörtelenek, de nem teljesen hülyék, maguktól is tudják, hogy a különböző országok titkosszolgálatai le akarják őket hallgatni. Az viszont könnyen elképzelhető, hogy a kiszivárogtatott anyagokból gyűjtöttek hasznos tippeket arra, hogyan játsszák ki a rájuk vadászó ügynökségeket.

Azonban a hírszerzők nagy része egyetért abban, hogy a terroristák figyelmét Snowden hívta fel arra, hogy az USA beleolvashat az e-mailjeikbe.

Természetesen a magánlevelezések elolvasásával az amerikai állam durván belemászott az emberek személyes terébe, de másfelől fontos információkkal szolgált a terrorizmus elleni harchoz. Azonban miután napvilágra került a módszer a terroristák egyszerűen felhagytak az érintett szolgáltatók használatával, valamint a szolgáltatók se működnek már szívesen együtt a hírszerzőkkel. Ami érthető azután, hogy komoly arcvesztést szenvedtek el a közvélemény előtt azzal, hogy asszisztáltak az adatgyűjtéshez.

Snowden utoljára októberben szivárogtatott nagyobbat. Akkor az amerikai és a brit titkosszolgálatok (GCHQ) „Smurf” elnevezésű adatgyűjtési és lehallgatási technológiájáról "rántotta le a leplet". Az újabb kiszivárogtatással kapcsolatban is aggodalmukat fejezték ki a titkosszolgálatok, mivel véleményük szerint ezek az információk óriási károkat okozhatnak a terrorizmus elleni harcban, hiszen a terroristák és a különféle bűnszervezetek így könnyebben találhatják meg a rést a rendszeren belül.