A volt szoci alelnök ügyvédje a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta, hogy a védelem új szakértő kirendelését kéri, mert hiányosnak tartják a könyvvizsgáló munkáját. Ugyanakkor továbbra sem született meg az ügy adócsalási részét döntően befolyásoló törvényes adóhiánybecslés, amivel kapcsolatban már két és fél éve nincs eredmény.

Az ügy az adóhiánybecslés miatt is húzódott el ennyire. Az egyik legfontosabb vád ugyanis Simon Gáborral kapcsolatban, hogy a külföldön bújtatott mesés vagyona után nem fizetett adót. Az adóhiány mértékének becslését a bíróság az adóhatóságra bízta, ám mint kiderült, a NAV nem járt el megfelelően.

Ebben az ügyben egy másik, közigazgatási per is indult, amely a sorozatos fellebbezések, értelmezési és jogi viták miatt több mint két év után – a Kú­riát is megjárva – jutott el az ítéletig. A Kúria szerint a határozatot nem az arra jogosult hozta meg, ezért az érvénytelen, és a közigazgatási eljárásban osztották ezt az álláspontot.

A másodfokú adóbecslés azóta sem történt meg – mondta Simon ügyvédje, aki szerint csak akkor lehet még idén elsőfokú ítélet, ha szeptembertől havonta tűznek ki tárgyalási napokat.

A vádirat szerint Simon rövid idő alatt 267 millió forint bevételt szerzett, ami után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.

Simon Gábor mesés vagyonának eredete máig tisztázatlan, a sajtóban megjelenő találgatások leginkább arról szólnak, hogy Simonra bízták a szocik pártvagyonának – legalábbis annak egy részének – külföldre menekítését.

Simon 2008 januárjától a következő év áprilisáig 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban, amiről ott saját vagyonaként nyilatkozott. Márpedig ekkorra már igen valószínűvé vált, hogy az MSZP elbukja a következő választást.

Eközben a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel. A volt politikus az eljárás során befizette az adóhátralékot, azonban az nem derült ki, hogy ezek a pénzek honnan voltak.

Az ügy másik terheltjét, K. Józsefet felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással vádolják. A férfit a Simon számára – anyja vezetéknevével – Gab­riel Derdák névre kiállított bissau-guineai útlevél és az ennek segítségével a MagNet Bankban elhelyezett 75 millió forint értékű deviza kapcsán állították bíróság elé. K. József a 2014 tavaszán gyanús körülmények között elhunyt Welsz Tamás barátja volt.

A Simonnak kiállított útlevél is a kiterjedt alvilági, titkosszolgálati és politikai kapcsolatokkal rendelkező kalandortól származhatott. A volt politikus – tagadva, hogy ilyen útlevele lett volna – azt mondta a perben, hogy Welsz csúnyán megvezette őt.

– vallotta Simon Gábor, a költségvetési csalásba keveredett volt MSZP-alelnök Welszről, aki letartóztatása során öngyilkosságot követett el: megmérgezte magát.

Az, hogy Welsz Tamás ügynök volt-e, vagy beszervezte egy titkosszolgálat – mint ahogy azt az élettársa, Horthy Andrea írta a Welsz-rejtély című online könyvében –, nem tudható. Tény, hogy kiváló kapcsolatai voltak, amit kamatoztatott is. 2006-ban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) „feldolgozta” őt, mivel nagy lábon élt, és túlságosan jóban volt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) egyik akkori magas beosztású munkatársával. A vizsgálat szerint Welsz és az APEH-munkatárs adóelkerülésekhez és vagyonosodási vizsgálatok sikeres átvészeléséhez nyújtott segítséget, hogy kiknek, azt ma sem tudni.

Welsz ellen 2008-ban indult vagyonosodási vizsgálat, amelyet a külügyminisztérium kezdeményezett, mivel az a hír járta, hogy bissau-guineai állampolgárságot és útlevelet árult. Az APEH akkor több mint kétmilliárd forintnyi illegális jövedelmet tárt fel, ami a Népszabadság forrásai szerint akár 14-16 milliárdos legális jövedelemre is utalhatott. Az adóhivatal végül kétmilliárd forintos bírságot szabott ki, ám egy volt titkosszolgálati vezető az adóhatóságnál intézkedett, aminek nyomán a hatóság hirtelen „rájött, hogy adminisztrációs hibát követett el”, és egymilliárd forinttal csökkentette a bírságot.