Kiemelte, a szabályozást úgy alakítják, hogy az a természeti örökség megőrzését szolgálja, és ebben ez egyik legfontosabb terület a közlekedés.

– mondta az ITM államtitkára.

Schanda Tamás kijelentette, nincs környezetkímélő XXI. századi közlekedés korszerű vasút nélkül. Ezért a kormány 2010 óta folyamatosan kiemelt figyelmet, jelentős forrásokat fordít a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére, és ez a cél az elkövetkező időszakban is.

Budapest elővárosi vonalszakaszai több mint 100 kilométeren újulnak meg, ezzel is kényelmesebbé, gyorsabbá lehet tenni a mindennapi vasúti közlekedést a térségben élőknek – mutatott rá.

Schanda Tamás szólt arról, hogy a környezet védelméért folytatott munkában a hazai nagyvállalatok, köztük a MÁV is, partnerek. A természeti örökség megőrzéséért folytatott küzdelemben szintén igazi szövetségesek a magyar emberek, akik mától pontosan tudhatják, hogy mekkora mértékben járultak hozzá környezetünk megvédéséhez. A vonatjegyen mostantól mindenki leolvashatja, hogy mennyi szén-dioxid-kibocsátást takarított meg azáltal, hogy a vasutat választotta.

Juhász Roland, a Miniszterelnöki Kormányiroda állami vagyongazdálkodásért felelős államtitkára kifejtette, hogy a magyar kormány elkötelezett a kötöttpályás közlekedés fejlesztése mellett. A közlekedési infrastruktúra, a járműállomány fejlesztése egyben a nemzeti vagyon gyarapodását is jelenti.

Hozzátette, hogy a közlekedési infrastruktúra fejlesztésében is fontos szempont a fenntarthatóság biztosítása.

Az állam mint tulajdonos pedig mindent megtesz azért, hogy a nemzeti vasúttársaság gazdasági helyzete, megítélése megfelelő legyen. Ennek keretében 2020-ban három ütemben nyújtottak pénzügyi támogatást, aminek révén a társaság gazdálkodása stabil, a munkahelyek biztonságban vannak. A kormány a jövőben is minden támogatást megad ahhoz, hogy a vasút egyre vonzóbbá váljon az utasoknak és a munkavállalóknak – fogalmazott Juhász Roland.

Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy az Európai Unióban az üvegházhatású gázok kibocsátásának egynegyede a közlekedésből származik.

A közlekedésen belül a közúti ágazat mintegy 70 százalékban, a légi és a vízi közlekedés 13-13 százalékban felel az üvegházhatású gázok kibocsátásáért, a vasút kevesebb mint 1 százalékban.

A MÁV–Volán-csoport célja, hogy Magyarország lakosainak fenntartható, biztonságos, tiszta, környezet- és utasbarát közlekedési lehetőséget biztosítson. A zöldstratégiában a cégcsoport több célterületet jelölt meg, ilyen a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, a zölddigitalizáció, a hatékony energiagazdálkodás, a fenntartható és körforgásos gazdaság, valamint a környezetbarát, fenntartható vállalati működés kialakítása – sorolta Homolya Róbert.

Hozzátette, a célok eléréséhez szükség van az infrastruktúra és a járműállomány fejlesztésére. A MÁV flottája folyamatosan megújul, új járműveket szereznek be.

Pafféri Zoltán, a Volánbusz Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy tavaly a Volánbusz 670 millió utast szállított, és mintegy 6500 járművet üzemeltet.

A MÁV-csoport a vasút európai évéhez kapcsolódva indította el zöldkampányát, amelynek jelképe a „Zöld úton járunk” szlogennel felmatricázott TRAXX mozdony.