A fél magyar média felhördült a Fidesz pártigazgatójának mondatán. Pedig

Bár Magyarországon politikai szimpátia alapján ítélik meg ezt is, mint mindent, érdemes azért időnként a valósággal is tisztában lenni. Erre utalt a nem éppen a jobboldalhoz sorolható Róna Péter közgazdász is a baloldali televíziós- és rádiós újságíró, Bolgár György Megbeszéljük című műsorában – tudósított a szegedma.hu.

Persze nem Gyurcsányék, de tőlük mondjuk nem is várta volna senki...

Az interjúból részletet közlünk:

Róna P.: Amit most Orbán Viktor Brüsszelben elért, az talán csak Talleyrandnak az 1814. évi bécsi kongresszuson aratott diplomáciai sikeréhez fogható, amikor nem sokkal Napóleon veresége után visszaállította Franciaország helyét az Európai politikai rendszerben.

Bár a létrejött megállapodás 2. cikkelye megerősíti az elkötelezettséget az európai értékek iránt, ezt azonnal megcáfolja azzal, hogy az értékek sérelme csak abban az estben orvosolható, ha a sérelem az EU pénzügy érdekeit csorbítja.

Bolgár Gy.: Dobrev Klára szerint viszont ezt úgy kell értelmezni, hogy az EU pénzügyi érdekei akkor is sérülnek, ha egy országban nincs médiaszabadság, vagy az igazságszolgáltatást a kormány a saját uralma alá hajtja.

R. Ugyan. Teljesen világosan kiderül a szövegből, és abból, ami elhangzott a tárgyalások alatt és után, hogy

Mert ha igaz lenne, miért kellett volna a szövegbe egyértelműen beírni, hogy csak azokkal a tételekkel fog ez a mechanizmus foglalkozni, amelyek a pénzügyi érdekeket sérti?

B. No de az eredeti megállapodás, amit nem most alkudott ki Orbán Viktor, ugyanezt a pénzügyi érdeksérelmet helyezte a középpontba, ezektől tette függővé a jogállami eljárásokat is.

R. Ez nem így van! Az eredeti megállapodásban nem volt benne, amit a mostani megállapodás kimond, vagyis, hogy a mechanizmus csak akkor alkalmazható, ha tényleges és közvetlen sérelem keletkezik a kifogásolt cselekedet és az EU pénzügyi érdekei között. Ezért ez a mechanizmus a gyülekezési-, a szólás-, a sajtó- a vallásszabadság, stb. védelmére, vagyis politikai kérdésekre nem alkalmazható. Ráadásul, amíg a kilátásba helyezett pénzügyi támogatásokat megvonják, annyi lépcsőn kell átmenni, annyi mindennek kell történnie, hogy a gyakorlatban a szankciók érvényesítésére aligha kerül sor.

B. Annak ellenére sem, hogy 25 tagország szerint kell egy ilyen mechanizmus, egy ilyen szabályrendszer?

R. Brüsszelben most nem kevesebb történt, mint hogy az EU vezetői, az unió legbefolyásosabb országai, élükön Németországgal, feladták az értékalapú közösség létrehozásának nagy álmát, és létrehoztak egy olyan szervezetet, amely a szuverén országoknak nem érték-, hanem érdekközössége, és ez az érdekközösség kizárólag gazdasági kérdésekre szorítkozik.

Nem vitatták, hogy az EU nagyszerű vámunió és gazdasági közösség, de kifogásolták, hogy politikai értékeket akar behozni a tevékenységébe. Az unió Orbán Viktor igényének teljes mértékben helyt adott,

Az új mechanizmus jogilag nem, de gyakorlatilag a 7-es cikkely helyébe lép, és az orvoslási mechanizmust leszűkíti a pénzügyi sérelmekre.

B: Akkor hagyjunk fel minden reménnyel?

R. Igen.

Inkább az az érdeke, hogy Közép-Európa biztosítsa számára az olcsó munkaerőt, amivel a német nagyipar meg tudja tartani nemzetközi versenyképességét.

hogy miképp viszonyul Nyugat-Európa Magyarországhoz, Lengyelországhoz, és a térség többi országához.

Bennünket 30 éven keresztül átvertek, és nem vettük észre, miről van szó. Orbánnak esze ágába nincs kiléptetni Magyarországot a EU-ból, lemondani a gazdasági előnyökről, a pénzről, de teljesen szabad kezet akart kapni a politikai területen. Ismétlem: a brüsszeli megállapodással Orbán újradefiniálta az Európai Unió lényegét: értékközösségből csinált egy érdekközösséget.

A teljes műsort itt hallgathatják meg, a fenti beszélgetés 32:17-től kezdődik.