Potápi Árpád János szimbolikusnak nevezte, hogy éppen a magyar kultúra napján emlékeznek meg annak az intézménynek az alapításáról, amely az elmúlt évtizedben kiemelkedő szerepet töltött be az összmagyarság kultúrájának ápolásában, épített és szellemi örökségének megőrzésében, a magyar identitás erősítésében.

Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 2010-es évek elején hozták meg a nemzetpolitikát érintő szimbolikus jelentőségű jogszabályokat, valamint az alaptörvényt. Erre utalva felhívta a figyelmet, hogy a határon túl élő magyarok számára megadott szavazati jog következményeként ma „a magyar Országgyűlés igazából egy nemzetgyűlésnek” tekinthető.

Hangoztatta, hogy ennek

Elmondta, a Magyarság Háza 2011-ben, a magyar kormány támogatásával jött létre, az államtitkárság háttérintézményeként működő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. keretében, néhány éve pedig önálló nonprofit gazdasági társaságként működik. Céljai közé tartozik a magyar kultúra megőrzése, építése, valamint az államtitkárság és a nemzetpolitikai intézményrendszer működésének segítése.

Az intézmény kétezernél több amatőr és profi művésznek, előadónak biztosított lehetőséget a bemutatkozásra, ezernél több előadást szervezett, és negyedmillióan vettek részt a programjain, a Határtalanul program keretében pedig tízezer diáknak rendezett kulturális, néprajzi, történelmi tanórákat – sorolta.

Potápi Árpád János hangsúlyozta:

Hozzátette,

Csibi Krisztina, a Magyarság Háza igazgatója közölte, hogy az intézmény a járványhelyzet ellenére gyakorlatilag leállás nélkül folytatja munkáját, sőt újabb szereplőket vont be tevékenységébe. A külhoni előadók és művészek produkcióit filmen rögzítették, az alkotásokat közösségi oldalaikon tették hozzáférhetővé.
Tevékenységüket ismertetve elmondta, hogy tavaly tavasz óta háromszáznál több kisfilmet készítettek külhoni partnereik közreműködésével; ezek között voltak mesék, útikalauzok, zenei, irodalmi, képzőművészeti, hagyományőrző előadások; mindennap új produkcióval tudtak jelentkezni.

– sorolta az intézményvezető.

Alkotásaik népszerűek, háromnegyed év alatt tízmilliónál többen voltak részesei a Magyarság Háza programjainak – tette hozzá.

Bejelentette, hogy az intézmény létrejöttének évfordulója alkalmából a teljes külhoni magyarságot megmozgató programsorozatot indítanak; naponta jelentkeznek majd új produkciókkal, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő művészek munkásságába engednek betekintést.

Közölte azt is, hogy az év második felében tervezik megjelentetni a Magyarság Háza nagy képeskönyvét, DVD-sorozatot adnak ki legjobb filmjeikből, világ körüli útra indítják az intézmény tíz évéről készített kiállítást, valamint átadják az idén alapított Magyarság Háza-díjat is, továbbá – terveik szerint – szeptember végén vagy október elején négynapos fesztivállal indítják az őszi szezont.