A miniszterelnök ismertette, hogy vannak olyanok, akik azt beszélik hogy a háborút meg kell nyerni, mások pedig – ahogyan Magyarország is – azt mondják, hogy előbb tűzszünet kell, majd ezt követően béke kell legyen.

– szögezte le, hozzátéve, hogy a „mi Zelenszkijünket” az akkori miniszterelnökünket később kivégezték.

Emlékeztetett, hogy 1956-ban mi nem azért harcoltunk, mert azt gondoltuk hogy le fogjuk győzni a szovjeteket, hanem azért vállaltunk egy forradalmat és szabadságharcot, hogy el tudjunk érni egy béketárgyalást, amely során a kelet és a nyugat meg tud majd egyezi egymással, hogy majd mi is semlegesek legyünk mint Ausztria.

Elmondta, hogy rá kell kényszeríteni a megszállót arra, hogy feladja terveit, katonailag ezt aligha lehet elérni ezért béketrágyalás kell. Jelenleg van egy béketábor, akik ezt a logikát követik – megnevezte Ferenc pápát, Henry Kissingert, Habermast, de ott vannak az amerikai republikánusok is.

A tisztességesebb és erősebb árakhoz pedig csak a béke vezet el.

Orbán Viktor elmondta, hogy láttunk már jó szankciókat, de nem sokat a történelem során. 10-ből 2-3 szokott beválni, jobban szoktak ezek fájni annak, aki kivetette, mint akire kivetették. Szerinte Brüsszelben ezt „elszúrták”, mert a szankciók rosszul lettek kidolgozva. Kétséges ugyanis, hogy energiaügyben nekünk erőfölényünk van-e, az pedig, hogy az energiatörpék vessenek ki szankciókat az energiaóriásra, szokatlannak nevezte.

Közölte, hogy 6 hónapja sürgetik a Bizottságot, hogy mindenképpen tegyen le egy árcsökkentési javaslatot a szankciók mellé, de ezt nem tették meg, ezért szankciós infláció van, szankciós felárat fizetünk az energiaárra.

A miniszterelnök megnyugtatott mindenkit, hogy Magyarország betűről-betűre követik a szankciós javaslatokat, minden betűt megvizsgálnak, hogy nehogy valami nyilvánvaló vagy rejtett következményei legyenek a szankciónak, ami Magyarországra nézve negatív. Ha ezt sikerül felfedezni a külügyminisztériumnak, akkor megindítják a küzdelmüket, hogy a szankciók ne terjednek ki oda, ami nem jó nekünk, vagy megpróbáljuk elérni, hogy tegyenek mellé kompenzációt, amit azonban eddig nem tettek meg. Ha pedig ezeket nem tudják megállítani, akkor igyekeznek azokat semlegesíteni.

Ismertette, hogy a magyar energiapiacra negatív hatást gyakorló szankciók hatása alól mentesítést tudtunk kapni, így a szankciós csomagok már nem is voltak érdekesek a számunkra.

A végső megoldás pedig az lenne a magas energiaárakkal szemben, hogy ha az európai unió elállna ettől a szankciós politikától, ezért sokat kell még küzdeni. A szankciókat 6 havonta kell megújítani, legközelebb decemberben lesz egy ilyen ütközet, „van lehetősége a Bizottságnak arra, hogy jobb belátásra térjen, hogy kijavítsa a hibákat, amiket elkövetett”. Közölte, hogy több, komoly ország vezetői már elégedetlenek a szankciók következményeivel, mert azok nem ésszerűek, és még a háború is eszkalálódik.

Ezt a kérdést már nem csupán Magyarország teszi fel.

Súlyos dolognak tartja Orbán Viktor, hogy felrobbantottak gázvezetékeket. Ez pedig az ő felfogásuk szerint terrorcselekmény, ezt pedig a miniszterelnöki csúcson el is mondta. Hozzátette, hogyha bármelyik állam keze ebben benne volt, az egy terrorista állam.

Közölte, hogy vele „nem etetik meg” azt, hogy nem tudják megmondani, hogy mi történt, hiszen ma már olyan világban élünk a 21. században, amelyben mindent lehet látni a műholdakról.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ha

Az inflációval kapcsolatban leszögezte, hogy az egy szankciós infláció, hiszen mikor magasabb árakat fizetünk a boltokban, akkor szankciós felárat fizetünk. Ha pedig belátnák, hogy a szankció nem működik, akkor néhány napon belül az árak legalább a felére esnének vissza.

A magas inflációba azonban nem szabad beletörődni, harcolni kell ellene. A jegybankelnököt megkérte, és utasította a pénzügyminisztert, hogy a következő év végére legalább felezzék meg és vigyék le úgy az inflációt, hogy az 1%-os legyen.

Így az inflációval szembeni küzdelmet egy családvédelmi intézkedéssorozatnak fogja fel.

A nemzeti konzultációval kapcsolatban elmondta, hogy a szankciókat antidemokratikus úton hozták meg.

Magyarország ezzel szemben rendszeresen meg szokta kérdezni az embereket, így tette a migrációval és a koronavírussal is. A kormány célja, hogy teljes nemzeti egységet hozzanak létre, továbbá ez egy eszköz lenne a miniszterelnök kezében, hogy világossá tudja tenni a nemzetközi színtéren, hogy van egy határ.

A migrációs helyzetet úgy jellemezte, hogy a balkáni útvonalat a Frontex nem tudja megoldani, mivel az egy „utazási ügynökség”, és ők beengedik a migránsokat. Magyarország viszont megvédené magát az illegális határátlépésektől, hiszen nemzetbiztonsági kockázatv ha a migránsok szabadon járhatnak ki-be a határon.

Ismertette, hogy idén már majdnem 200 ezer illegális határátlépést akadályoztak meg, 2000 embercsempészt pedig elfogtak. Ezek a számok pedig a 2015-ös migrációs invázió számaira emlékeztetnek.

Ez mindenkinek érdeke, az osztrákoknak is, mert előbb-utóbb az ő irányukba indulnának meg – mondta.

Az elosztási, úgynevezett szolidaritási mechanizmust pedig úgy jellemezte, mint hogy az „lányosan puhának hangzik”. Ez ugyanis csak szétosztaná a migránsokat, „nekünk is jutna belőle”, ez pedig számunkra elfogadhatatlan.

– szögezte le Orbán Viktor.