Orbán Viktor: A választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba
888.hu
2022.02.19. 14:30
Megkezdődött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fóruma a Gazdasági Évnyitó 2022. A rendezvényen előadást tartott Orbán Viktor miniszterelnök, aki többek között arról beszélt, a választás tétje, hogy marad-e az új magyar gazdaság, vagy vissza fogunk menni a régi gazdaságba. A magyar gazdaság 7,1 százalékkal erősödött. Mint ismert, ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése a rendszerváltás óta. Beszédében kijelentette, 2021-2027 között háromszor annyi pénzt fog a kormány költeni a vidékre, mint előtte. A miniszterelnök a helyreállítási alap forrásaival kapcsolatban hangsúlyozta, Brüsszel a gyermekvédelmi törvény miatt próbálja késleltetni a nekünk járó pénz kifizetését – írja az Origo.
Minden kampány szolgál valami újdonsággal, a mostani elmossa a határvonalat a szórakoztatóipar és a politika között
– mondta Orbán Viktor beszédének elején.
A gazdaságról is kell beszélni, hiszen a tét komoly: 2010 után, miután egy új alkotmányt fogadott el az országgyűlés, a gazdaságban is fundamentális változások indultak el. A mostani gazdaság már nem ugyanaz a gazdaság, ami 2010 előtt volt. A választás tétje pedig, hogy az újban maradunk vagy visszamegyünk a régibe
– folytatta a miniszterelnök.
Orbán Viktor elmondta, hogy hogyan fog gondolkodni a kormány a magyar gazdaságról a következő években, amennyiben megkapják a felhatalmazást a választópolgároktól.
A gazdaságpolitikában minden kommunista és szocialista megközelítést elutasítunk, hiszen azok tönkretették a gazdaságot, megölték a magántulajdont és annak kultúrateremtő oldalát is
– hangsúlyozta.
A miniszterelnök arról beszélt, hogy amennyiben marad a kormány, akkor a magántulajdont fogja támogatni.
Orbán Viktor felidézte, hogy
7,1 százalékkal erősödött a magyar gazdaság. Mint ismert, ez a magyar gazdaságtörténet legnagyobb éves növekedése a rendszerváltás óta.
Sőt, a miniszterelnök szerint 1977-ben növekedett ilyen mértékben a GDP.
A válságkezelés sikeres volt, ennek az az oka, hogy jó állapotban érte el Magyarországot a válság
– emelte ki a kormányfő.
A miniszterelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az amerikaiaknak van egy mutatójuk, ami a gazdaság komplexitását méri, ebben a rangsorban a világ tízedik helyén van hazánk.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy nyitott gazdaságunk van, de ezzel együtt komplex is.
Ha a magyar gazdaság nem lenne exportorientált, akkor mindenki sokkal szegényebb lenne.
A miniszterelnök emlékeztetett, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése miatt tranzitország, így a legfontosabb, hogy a keletről érkező szállítmányok Magyarországon keresztül menjenek nyugatra. Ezért van szükség az utak és a vasutak fejlesztésére.
12 év alatt 600 gyorsútvonal épült hazánkban,
ezzel a V4-eken belül lakosságarányosan a legtöbb autópálya hazánkban található meg.
A kormányfő beszélt arról is, hogy az utóbbi időben ugyan megnövekedett az államadósság, de ez nemzetközi tendencia, például az osztrák államadósság még a magyarnál is magasabb. Felidézte, hogy 2010-ben 80 százalék feletti volt az államadósság, amit egyszer már sikerült lejjebb vinnünk, ez folyamatos prioritás a magyar gazdaságpolitikában, az emelkedés tehát csak átmeneti.
Az inflációról is beszélt a miniszterelnök, aki leszögezte, hogy sok helyen jóval rosszabbak a mutatók a magyarnál. Úgy véli, ez a jövőben is így lesz, mert a klímapolitikát Brüsszel nem tudja kezelni.
Brüsszel olyan döntéseket hoz, ami az energiaárakat emeli. Ráadásul büntetik azokat, akiknek saját autója és ingatlana van, ez pedig egy adóemelés, ami szintén az inflációt fogja emelni
– fogalmazott. E mellett az infláció növekedéséért nagy mértékben a magas energiaárak a felelősek.
Orbán Viktor felidézte, hogy a kormány a közelmúltban négy területen is árstopot vezetett be. A kormányfő kijelentette, hogy a rezsicsökkentésen kívül a másik három területen csupán átmeneti intézkedésekről van szó.
Orbán Viktor az előttünk álló időszak öt nagyobb kockázati tényezőjét, „csapdahelyzetét„ is felvázolta, ezek a következőek:
- magas a külföldi tulajdonú vállalatok aránya: bár több területen is már 50 százalék feletti a magyar tulajdon aránya, sok helyen ez még nincs így;
- exportáló nagyvállalatok: fontos, hogy minél tőkeerősebbek legyenek az exportáló magyar vállalatok.
- Negatív profitegyenleg: a külföldi cégek kiviszik a pénzt az országból. Orbán Viktor gratulált ahhoz, hogy számos hazai vállalat terjeszkedik. De még van hova fejlődni.
- Dualitás: termelékenyebbek a külföldi cégek Magyarországon, mint a magyarok, de a tendencia biztató. A különbségek nem fognak eltűnni digitalizáció és automatizáció nélkül.
- Vidék lemaradása: Budapest jóval fejlettebb, mint a vidéki régiók.
2021-2027 között háromszor annyi pénzt fog a kormány költeni a vidékre, mint előtte.
A magyar faluért harcolni kell – mondta Orbán Viktor, aki úgy gondolja, hogy a Magyar Falu Programot továbbra is támogatni kell.
Az EU-s pénzekkel kapcsolatban a miniszterelnök elmondta, hogy az országnak negatív profitegyenlege van, és az EU-s pénzek ezt nem kompenzálják.
Vagyis ők tartoznak nekünk, és nem pedig fordítva
– mutatott rá.
A helyreállítási alap forrásait meg kellett volna kapnunk, ezt a pénzt a válságkezelésre kaptuk volna. Közben azonban az Országgyűlés elfogadta a gyermekvédelmi törvényt, ezért nem akarja az EU ezt a pénzt ideadni.
A jogállami elvárásokat nem lehet összekötni a pénzügyi kérdésekkel
– hangsúlyozta.
Orbán Viktor kiemelte, hogy a fentiek nem szabnak gátat a fejlesztéseknek, hiszen minden fejlesztési programot elindított saját forrásból a kormány. A kormányfő úgy gondolja, hogy az év végéig a brüsszeli kifizetések részben vagy egészben, de meg fognak érkezni.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
