Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Orbán a szuperhatalmak csúcsösszekötõjét látta vendégül, csak nem mindenkinek tûnt ez fel

Sümeghi Lóránt

2017.07.21. 15:58

Ugyanis Izrael állam - jelenlegi térségbeli szerepkörét tekintve - egyre inkább úgy fest, mint az egyetlen olyan ország, amely hosszú távon képes garantálni a Közel-Kelet békéjét.

Ugyanis Izrael állam – jelenlegi térségbeli szerepkörét tekintve – egyre inkább úgy fest, mint az egyetlen olyan ország, amely hosszú távon képes garantálni a Közel-Kelet békéjét.

Érdemes elöljáróban leszögezni, az iraki Moszul felszabadítása és a szíriai Rakkában állomásozó Iszlám Állam állásainak összeomlása egyértelműen Donald Trump érdeme. Kampánya során korábban azzal érvelt, megválasztása esetén a földdel teszi egyenlővé a terroristákat,

ez pedig maradéktalanul meg is történt.

Trump keményvonalas, ebben hisz, a Közel-Keleten pedig ez az egyetlen járható út. Az amerikai elnök emellett egy részleges győzelmet is ki tudott harcolni, amikor a németországi G20-as csúcstalálkozón Vlagyimir Putyinnal együttesen megállapodtak a Délnyugat-Szíriában bevezetett tűzszünetben. Bár a megállapodás sokáig nem fog életben maradni, mindenesetre jelzésértékű.

Ám látni kell, a történelem e pontnál óva int. Ugyanis egy évszázaddal korábban, az első világháború közepette, Nagy-Britannia és Franciaország is hasonló leleményességgel osztotta fel egymás között az Oszmán Birodalmat. Szövetségeseikkel nem tárgyaltak, azokkal pedig még kevésbé, akik a Perzsa-öböltől egészen Észak-Afrikáig bezárólag laktak.

Ugyanakkor a liberálisok legnagyobb szomorúságára a Trump-Putyin tandem azt jelzi, a két szuperhatalom képes együttműködni.

Annak ellenére, hogy az amerikai sajtó folyton-folyvást démonizálja Putyint – pusztán annak reményében, hogy ezáltal sikerül Trumpot megbuktatniuk –, a Kreml és az USA vezetése nem igazán tekintik egymást ellenségnek. Természetesen riválisok, ám mindkét entitás felismerte, az együttműködés jövedelmezőbb, mint a kaotikus, esetenként katasztrofális közel-keleti katonai konfrontáció, amely lényegében egy hasznavehetetlen térség miatt bontakozna ki. Magyarán sokkalta gyümölcsözőbb, ha megköttetik egyfajta megállapodás. Ehhez pedig szükség van egy közvetítőre.

Kína ebben nem érdekelt. A nyugat-európaiak pedig túlzottan, amely gyanúra ad okot. Az irániak és a szaúdiak pedig túlságosan is egymással vannak elfoglalva a középkori vérbosszúik miatt. Az Arab Liga pedig viccértékű, nem beszélve az ENSZ-ről.

És itt jön képbe Benjámin Netanjahu, mint közvetítő. Az izraeli kormányfő ugyanis mindkét fél számára szimpatikus.

Az amerikai-izraeli stratégiai partnerség nemcsak történelmi, hanem jelenlegi, újonnan megerősített támogatással bír. Emlékezetes, Trump májusi jeruzsálemi látogatása során nemcsak tiszteletét, hanem szeretetét is kifejezte Izraellel kapcsolatban. A szeretet azonban egy megbízhatatlan érzelmi megnyilvánulás a nemzetközi kapcsolatok terén. A tisztelet már jóval meghatározóbb, főként, ha az egyfajta katonai, gazdasági, technológiai és diplomáciai entitás köré épül, mellyel Izrael egyébként rendelkezik is. 

Putyin – Trumphoz hasonló módon – szintén tiszteli Izraelt, hasonló okokból. Ezt legutóbb azzal demonstrálta, hogy a szíriai beavatkozásuk során fennhagyta az állandó összeköttetés lehetőségét Netanjahuval és az izraeli védelmi miniszterrel, Avigdor Liebermannal, aki történetesen orosz anyanyelvű, és a volt Szovjetunió területén született.

Az orosz elnök Izraellel kapcsolatos pozitív attitűdje azonban tavaly nyáron egy gálán is felsejlett, amikor az orosz-izraeli diplomáciai kapcsolatok 25. évfordulójának alkalmából vendégül látta Netanjahut és feleségét. Putyin akkor kifejezetten dicsérte az orosz-izraeli kapcsolatok bensőséges viszonyát – ne felejtsük el, az izraeli zsidóság 25 százaléka orosz gyökerekkel rendelkezik –, ám hozzá kell tenni: a két ország kapcsolata többön alapul, mint az érzelmi viszony, vagy a taktikai koordináció. Ugyanis Putyin a gálán kifejtette,

a két ország kapcsolata a közös egyetértésen és bizalmon alapul, amely mindkettőjük számára elengedhetetlen, tekintettel a jövőbeni közös terveikre."

Mi több, Netanjahu következetesen reális megközelítése, melyet a Közel-Kelet kapcsán alkalmaz, mindkét szuperhatalom számára vonzó. Mint ismert, a kései 1970-es években, jóval azelőtt, hogy politikába fogott volna, Netanjahu azzal szembesítette a döntéshozókat, amennyiben tolerálják az Izrael ellen elkövetett terrortámadásokat, azok idővel egy globális jelenséggé válnak majd. Ráadásul miniszterelnökként, felismerte,

az Arab-tavasz nem volt más, mint egy mediatizált eufória, amely nem demokráciát, hanem katasztrófát eredményezett.

Emellett kritikával illette az Obama-adminisztrációt is annak kapcsán, hogy Kairóban a Muzulmán Testvériség által delegált kormányt támogatták. Ugyanakkor mindezek fényében hangsúlyozni kell, az izraeli miniszterelnök – ahogyan minden más politikus is – nem egy érdekek nélküli vezető, természetesen megvan neki a saját, ha úgy tetszik politikai agendája.

Ez pedig magában foglal egy olyan átfogó stratégiát, mely

  • a Jordán folyótól nyugatra lévő terület, a Golán fennsík és kelet-jeruzsálemi terület izraeli felügyeletét garantálja;
  • egy olyan arab országokkal történő megállapodást, mely egyelőre nem ismer el egy teljes mértékben független palesztin államot;
  • egy olyan felállást, mely elősegíti, hogy Irán kihúzódjon Szíriából és Libanonból;
  • és egy Irán elleni szankciócsokor bevezetését addig, amíg be nem fejezik a libanoni Hezbollahnak történő fegyverszállítást, a zsidók kiirtására törekvő retorikát és az egyéb nem konvencionális hadviselést Izrael ellen.

Kétségtelen, ez a politikai agenda nem egyezik minden szempontból az oroszokéval, de az amerikaiakéval sem, ugyanakkor nem is generál konfliktuspontokat. Hiszen lássuk be, az USA adminisztrációja – legyen bárki is hatalmon – mindig azon lesz, hogy

  • megvédje szövetségeseit,
  • megóvja az olajtartalékait,
  • hogy likvidálja a terrorszervezeteket,
  • és konszolidálja, lefojtsa a közel-keleti régiót.

Ezeket az értékeket pedig Izrael ugyanúgy osztja.

Az oroszok pedig – szintén szuperhatalomként –

  • támogatják a Szíriát uraló Asszad családot, amely mögött legalább 50 évnyi befektetett energia húzódik;
  • meg akarják szerezni az iraki olaj rájuk eső hányadát;
  • küzdeni akarnak azon terrorizmus ellen, amely veszélyezteti a saját muzulmánjaik stabilitását;
  • ám legfőképp azt szeretnék, ha megmaradhatna a Szíriában található, stratégiai fontosságú, tartuszi haditámaszpontjuk.

Ezek az orosz célok egyébként már a cári idők óta fennállnak, Izrael pedig együtt tud élni azokkal a következményekkel, amelyek akkor következnének be, ha az oroszok ezen ügyekben sikerrel járnak. Kiváltképpen akkor, ha Szíria több, apróbb darabra esne szét, mellyel Asszad befolyása leginkább a térség északnyugati régiójára korlátozódna.

Mindezek fényében Netanjahu egy igencsak elfogadható személy, aki mind Trump, mind pedig Putyin tiszteletét is kivívta.

Egyszóval az izraeli miniszterelnökre szüksége van a két szuperhatalomnak. Ezt pedig a világon egyelőre nem sokan vették még észre Orbán Viktor magyar miniszterelnökön kívül.

Kétségtelen, ide kell ennek kapcsán sorolni az indiai miniszterelnököt, Narendra Modit, aki e hónapban tett látogatást Jeruzsálembe, és kifejtette:

együtt kell működnie mindenkinek ahhoz, hogy legyőzzék a terrorizmust." 

Ráadásul Gázát még csak meg sem említette annak ellenére, hogy Indiában található a világ második legnagyobb muzulmán közössége, és a történelem során több ízben is kiálltak már a palesztinok mellett. Mi több, viszontlátogatásra is felkérte Netanjahut. Néhány évvel ezelőtt, egy ilyen találkozó kizárólag a politikai sci-fik világába tartozhatott volna.

Egy ehhez hasonló változás ment végbe Franciaországban is, amikor Netanjahu még mielőtt Budapestre látogatott volna, Párizsba utazott azért, hogy közösen emlékezzen meg a francia bűnrészességről a holokauszt alatt. Magyarán tisztán kirajzolódik, Izrael nemzetközi politikai szerepe egyre inkább megkérdőjelezhetetlenné kezd válni.

Sok más tényező mellett éppen ezért is számított történelmi pillanatnak az, amikor a zsidó állam vezetője Magyarországra jött és kedélyes hangnemben tárgyalt Orbán Viktorral, valamint arról az együttműködésről, melyet a V4-ekkel tervez a jövőben.

És többek között éppen ezért is olyan hitvány a balliberális oldal bődületes sivalkodása, miszerint a magyar kormány Izrael partnerségét csupán belpolitikai eszközként használja, hogy lemossa magáról a náci (!) bélyegzőt.

Mindent összegezve, az biztos, hogy Washington és Moszkva fogja eldönteni a Közel-Kelet sorsát, a világ már csak így működik. Azonban nagy kérdés, hogy melyek lesznek azok a kisebb államok, amelyek méretüket, gazdasági és politikai erejüket felülmúlva, prominens szövetségesekként tudnak majd feltűnni a nemzetközi politikai színtéren.

Így azzal, hogy Orbán Viktor történelmi vendéglátást eszközölt Netanjahuval, nemzetközi téren is komoly reménységre ad okot.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Egészen elképesztő, mit összesivalkodnak a bevándorláspártiak Von der Leyen bizottsága miatt

Egészen elképesztő, mit összesivalkodnak a bevándorláspártiak Von der Leyen bizottsága miatt

A legtöbb felháborodást az európai életmód védelmével foglalkozó, valamint a demokráciáért és demográfiáért felelős portfolió váltotta ki.

Lezárult a szavazás, megvan a győztese az első Publik Ligájának!

Lezárult a szavazás, megvan a győztese az első Publik Ligájának!

Szerdán került sor a Publik Ligájának döntőjére, ahol három versenyző mérkőzött meg egymással: Jobbágyi Zsófia, Szentesi Zöldi László és Tóth Dalma. Mutatjuk az eredményeket!

Szijjártó: a nemzet teljesítménye a helyi közösségek teljesítményéből áll össze

A magyar gazdaság, Magyarország megerősödésében a vidéki városok és közösségek egyre nagyobb szerepet játszottak az elmúlt években – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Tiszafüreden, a 186 millió forintból épülő új piaccsarnok ünnepélyes alapkőletételén.

Bevallotta az Index, hogy propagandát tol

Bevallotta az Index, hogy propagandát tol

Innentől kezdve aztán tényleg nehéz lesz magukat „függetlennek”, „objektívnek” hazudniuk.

Fidesz-KDNP: nem megnyitni, hanem megvédeni kell Európa határait

A magyar kormánypártok véleményét Nacsa Lőrinc, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakciószóvivője ismertette.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére