A portál szerint a Magyar Honvédség (MH) évtizedek óta folyamatosan biztosít részvételi lehetőséget a katonatiszteknek nemzetközi tanfolyamokon, képzéseken, ezzel is segítve képességeik fejlesztését.

Jelenleg is zajlik a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program, amelynek keretében

A magyar katonák jellemzően kétoldalú megállapodások alapján Európában és a tengerentúlon képzik tovább magukat. A NATO rendszerében kifejezetten elvárás is a kiképzéseken való részvétel.

A külföldi képzések

• kétharmada a tengerentúlon, az Egyesült Államokban és Kanadában,
• egyharmada pedig Európában, főként Németországban, Olaszországban, Svédországban, Lengyelországban, valamint Nagy-Britanniában és Portugáliában zajlik.

A cél, hogy a tisztjelöltek vezetői képességeit és szakmai kompetenciáit olyan szintre fejlesszék, ami egy tiszttől a beosztásában elvárható. A korábbi években volt olyan résztvevő is, aki még nem végzett tisztként, magyar katonai főiskolai hallgatóként tanulhatott. A felvételhez az állomány illetékes parancsnokának javaslatán túl az szükséges, hogy a jelentkező az iskola által előírt „bemeneti követelményeknek” megfeleljen.

Az elbírálásnál a rendfokozatot, az idegennyelv-ismeret szintjét, a fizikai, egészségi és pszichikai alkalmasságot is figyelembe veszik. A tisztek közül a legjobbakat választják ki, amit

• az addig elvégzett szakmai munka,
• a kiképzési eredmény,
• az állomány illetékes parancsnokai által megítélt vezetői képesség és
• a tiszti attitűd összesített értékelése alapján határoznak meg.

Az Origo megtudta azt is, hogy hat hónapnál hosszabb, külföldön megtartott harcászati szintű képzésen (hadnagy, százados) 84 tiszt, hadműveleti szintű képzésen (őrnagy, alezredes) 25 tiszt, stratégiai szintű képzésen (ezredes, tábornok) pedig 54 tiszt vett részt.