A hajléktalanok igazoltatási gyakorlatáról kötött egyezséget a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB).

Az MHB 2015-ben indított eljárást az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál a rendőrséggel szemben. Azt kifogásolták, hogy a budapesti igazoltatások aránytalan mértékben érintik a hajléktalanokat és a szegénységben élőket. Ezt korábbi kutatásaik is igazolták.

2011-12-ben négyszáz hajléktalant kérdeztek meg a témában. Ekkor a fedél nélküliek hatvan százaléka nyilatkozott úgy, hogy havonta legalább egyszer igazoltatják őket. A megkérdezettek húsz százalékát heti rendszerességgel igazoltatták.

Egy 2014-es felmérés szerint egy hajléktalannak havonta már átlagosan kétszer kell bemutatnia személyi okmányait. Előfordult az is, hogy ételosztás közben igazoltatták szerencsétlenebb sorsú honfitársainkat, sokszor anélkül, hogy bármilyen normaszegést követtek volna el. A rendőrök gyakran nem jelölték meg az intézkedés okát vagy nem adtak tájékoztatást a jogorvoslatról.

Nem értett egyet a vizsgálat megállapításaival a BRFK

Szerintük nem történtek olyan intézkedések, melyek aránytalanul nagy számban érintették volna a nincsteleneket, vagy bármilyen szempontból szabálytalanok lettek volna. Ennek ellenére fontosnak tartja a BRFK, hogy fel se merülhessen az a kifogás a rendőrséggel szemben, hogy hátrányos megkülönböztetést alkalmaz a hajléktalanokkal szemben. Ezért a kérdésben megegyezésre törekedett, hiszen a téma nemcsak a rendőrség imázsa miatt fontos, hanem a hatósági fellépés szakszerűségét is megkérdőjelezheti.

Az egyezség alapján Budapest rendőrfőkapitánya körlevelet bocsát ki a szegény emberek célhoz kötött igazoltatásáról. A továbbiakban nem lehet majd ételosztáskor, vagy egyéb szociális és egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor igazoltatni a rossz szociális helyzetben levő embereket. Ilyen esetekben csak nyomatékos indokkal, konkrét okból lehet igazoltatni.

(MTI)