Mint mondta: Romániánál szerencsésebb politikai kultúrával rendelkező országokban sem mentek könnyen az autonómiatörekvések.

Felidézte: az autonómia eléréséért – a nemzetközi közösséget is bevonva – hosszú évtizedes kemény küzdelmet kellett vívniuk a dél-tiroliaknak az olaszokkal, a Feröer-szigetek lakóinak a dánokkal. A székelyek is ezt az utat szeretnék követni, sokáig fog tartani, de nincs más választási lehetőség – vélekedett Dabis Attila.

Kiemelte: Székelyföld területi autonómiája a székelység hosszú távú megmaradásának záloga, amiért küzdeni kell, és amelyről a székelység nem fog lemondani.

A székely tanács külügyi megbízottja, akit több mint egy éve – pontos indokolás nélkül – nem engednek be Romániába, a vasárnapi székely szabadság napjával kapcsolatban azt mondta, az ünnep megtartásáért minden évben perek tucatjait kell indítani azért, hogy az emberek gyakorolhassák gyülekezési és szabad véleménynyilvánítási jogukat.

A székely szabadság napján azokra a vértanúkra emlékeznek, akiket 1854-ben kivégeztek a székely nép szabadságáért szervezett felkelés miatt. Marosvásárhelyen több ezren gyűltek össze, hogy a székelyek szabadságáért, a kisebbséget ért jogsértések ellen tiltakozzanak.