Mint ismert, a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján az Európai Tanács által az év szeptemberében elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen. Az ügyben az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot.

Az eljárás után június 15-én hivatalos felszólítást küldött a két országnak Brüsszel, amelyre a magyar kormány július 13-án küldte meg válaszát. Július 26-án a bizottság, szintén négyhetes határidőt biztosítva, indokolással ellátott véleményt küldött, amelyre a magyar kormánynak augusztus 23-áig kellett válaszát megküldenie.

A kormány mindvégig tiltakozott a kvóták ellen. A határidők szempontjából lényeges, hogy ennek a gyorsított eljárási folyamatnak, amely ellen a magyar kormány mindkét válaszlevelében tiltakozott, egyetlen oka volt, hogy az említett cikk szerinti kötelezettségszegési eljárást a bizottság még az áthelyezési határozat alkalmazási idejének lejárta, azaz tavaly szeptember 26-a előtt befejezettnek nyilváníthassa, hiszen érdemben csak így tudna a kötelezettség elmulasztása mellett érvelni a bíróság előtt.