Magyarország által felajánlott 200 ezer Sinopharm-vakcinadózis átadásán hangsúlyozta, hogy a negyedik hullám a vártnál keményebben sújtotta a világot, és „még egyértelműbbé tette, hogy kizárólag az oltás jelent valódi védelmet, a beoltatlanok pedig sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint az előző hullámok során”.

„Magyarország sikeres oltási kampányt bonyolított le, amely azon a megközelítésen alapult, hogy a vakcinákra az életmentés eszközeként tekintettünk, és nem ideológiai vagy politikai nyilatkozatokként” – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter.

Ennek köszönhetően pedig hazánk az Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, és elsőként nyithatta újra a gazdaságát – emelte ki.

Szijjártó Péter rámutatott:

Elmondta, ezért azonnal igent mondtak arra a török kezdeményezésre, amelynek keretein belül Törökország és Magyarország 200-200 ezer, Azerbajdzsán pedig 100 ezer vakcinadózist adományoz a Türk Tanács koordinálásával a legnehezebb helyzetben lévő afrikai országoknak, hogy emberek százezreinek életét lehessen megmenteni.

Kifejtette, a Türk Tanács jó példával járt elől a kölcsönös segítségnyújtást illetően. A járvány első hulláma során ugyanis Azerbajdzsán, Kazahsztán, Törökország és Üzbegisztán orvosi eszközökkel segítette Magyarországot, amelyet hazánk a második hullám idején viszonozni tudott, most pedig közösen támogatnak másokat.

Bagdad Amrejev, a Türk Tanács főtitkára köszönetet mondott a „rendkívül nagylelkű gesztusért”, amely szerinte nem szokatlan Magyarország részéről. Méltatta emellett azt is, hogy Magyarország hídszerepet tölt be a türk országok és Európa között.

A tárcavezető a Türk Tanács külügyminiszteri ülésén üdvözölte, hogy Magyarország három évvel ezelőtt megfigyelőként csatlakozhatott a szervezethez, és rámutatott, hogy folyamatosan nő azon államok száma, amelyek szeretnének részesei lenni ennek az együttműködésnek.

Arról számolt be, hogy Magyarország stratégiai partnerségi megállapodásra lépett immár a Türk Tanács mind az öt tagjával, legutóbb Üzbegisztánnal és Kirgizisztánnal. Utóbbi ország fővárosában megnyitott a magyar nagykövetség, így a kormány eleget tett azon vállalásának, miszerint képviseletet hoz létre a tagállamok mindegyikében.

Szijjártó Péter ezek mellett közölte, hogy a magyar Eximbank mára hitelkeretet nyitott négy tagállam vonatkozásában is, továbbá nemrég megkezdte működését a 16 millió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap.

Aláhúzta:

Reményét fejezte ki, hogy hamarosan döntés születik majd a szervezet beruházási alapjáról, amelyhez ebben az esetben Magyarország is azonnal csatlakozni kíván.

– mondta Szijjártó Péter.

A miniszter emellett közölte, hogy a klímaváltozás egyre súlyosabb kihívásokat jelent a mezőgazdaság számára, különösen a vízhiányt illetően, márpedig Magyarország rendkívül fejlett technológiákkal rendelkezik a vízgazdálkodás terén. A kormány ezért javaslatot tett egy, a vízhiány megelőzésére szolgáló intézet létrehozására a Türk Tanácson belül, amelynek kész helyszínt biztosítani Budapesten, és fedezni a működési költségeit.