Még az év végéig megszülethet a megállapodás a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeiről
888.hu/MTI
2022.11.08. 18:20
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úgy látja, az Európai Bizottsággal történő megállapodásra minden esély megvan.
Magyarországnak minden esélye megvan arra, hogy még ez év végéig megkösse a kohéziós és a helyreállítási alap pénzeinek folyósításához szükséges partnerségi megállapodásokat az Európai Bizottsággal.
– jelentette ki a területfejlesztési miniszter kedden Siófokon.
Navracsics Tibor a Somogy megyei polgármesterek és jegyzők tanácskozásán azt mondta: „időarányosan jól állunk”, az Európai Bizottság november második felében meghozhatja az aláíráshoz nélkülözhetetlen döntéseket, és a források már jövőre megnyílhatnak Magyarország előtt.
A tervek szerint
- 2023-ban 560–561 milliárd,
- 2024-ben 747 milliárd,
- 2025-ben 1047 milliárd forint érkezne Magyarországra a még hivatalos 374–375 forint-euró árfolyamon számolva – jegyezte meg a politikus.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarországnak a 2021–2027-es uniós költségvetési időszakban a társfinanszírozással együtt mintegy 14 ezer milliárd forint áll rendelkezésére, ebből 10 ezer milliárdot a területfejlesztési, 4 ezer milliárdot a vidékfejlesztési operatív programok tesznek ki.
A helyreállítási alap értéke 6 ezer milliárd forint a támogatással és a hitelkonstrukcióval együtt, a partnerségi megállapodás megkötésével az első részletekhez Magyarország már jövőre hozzáférhet – mutatott rá.
Az ambícióinkat alátámasztja, hogy Magyarország hagyományosan a legjobbak között szerepel az uniós források hatékony felhasználása terén, ez igaz a most lejáró 2014–2020-as pénzügyi kerettervre is, amelynél a 71 százalékos uniós átlaggal szemben Magyarország már most 80 százalékon áll”
– közölte.
Kiemelte, a közösségi és a hazai források felhasználásának célja, hogy Magyarország 2030-ra az unió öt legélhetőbb állama legyen, a pénzek a gazdaság, az infrastruktúra fejlesztését, a versenyképesség növelését szolgálják, és támogatják a zöld, valamint a digitális átállást.
A miniszter a területfejlesztésről azt mondta: folyik a következő évek területfejlesztési politikáját meghatározó intézményrendszer kiépítése és szakpolitikai koncepció kidolgozása.
Mindennél fontosabb, hogy a helyi közösségek érezzék, olyan odafigyelő fejlesztési politika van, ami a helyiek igényeit szolgálja, nem általánosságban Magyarországról beszél, hanem a helyi közösségekről, az ő specialitásaikat szolgálva és fejlesztve.”
– fogalmazott.
Navracsics Tibor előadásában beszélt arról is, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) alakulását tekintve még mindig nagy a különbség a főváros és az ország többi térsége között, ezért más profilú területfejlesztési politikára van szükség a nagyvárosi, illetve a vidéki térségekben.
A miniszter megfogalmazása szerint Budapest és a vidéki régiók „más ligában fociznak”, de a fővárosnak sem könnyebb, mert olyan vetélytársai vannak, mint például Prága, Bécs, Pozsony vagy Varsó.
Navracsics Tibor fontosnak nevezte azoknak a térségi központoknak a kiépítését, amelyek Budapest mellett, a fővárost tehermentesítve az egész ország gazdaság- és területfejlesztése szempontjából pozitív szerepet tölthetnek be.
Kitért arra, hogy az elmúlt több mint tíz évben látványosan javult a gyorsforgalmi utak elérhetősége, s ez nagyon fontos, mert a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az első lépés egy térség felzárkóztatásához.
A miniszter úgy vélte, a fejlesztéspolitika akkor lehet kiegyensúlyozott, ha sikerül megoldani, hogy a megyehatárok ne válasszák el az „életvitelszerűen együttműködő térségeket”. Példaként a közigazgatásilag több megyéhez, fejlesztési régióhoz és vízügyi igazgatósághoz tartozó Balatont említette.
„Tegyünk lépéseket, hogy a Balaton értelmezhető legyen egységes térségként is, ennek egyik első lépése a tó átszállás nélküli körbevonatozhatósága lenne.” – szólított fel Navracsics Tibor.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
