A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen publikált adatai szerint minden ágazatban 10 százalék felett nőtt az átlagkereset tavaly májushoz képest.

A növekedés úgy történt, hogy közben a létszám (a foglalkoztatottak száma – a szerk.) is nőtt. Munkáltatók szerint ez azért volt lehetséges, mert nagy a konkurencia az egyes ágazatokon belül, ezért, hogy a dolgozók ne hagyják ott a munkáltatójukat, fizetésemeléssel próbálják őket ott tartani.

A legnagyobb béremelkedés az állami szektorban történt. Az egészségügyben például soha nem látott, 19,4 százalékos felzárkózást regisztrált a statisztikai hivatal. Ez azt jelenti, hogy bruttó 270 ezerről 323 ezerre nőtt az átlagbér. A számok azt is mutatják, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésén felül a többi dolgozó is átlagosan 10 százalék körüli emelést realizálhatott. Szintén jelentősebb, 35 ezer forintos emelésben részesültek a közigazgatásban dolgozók, emellett jelentősebb bérnövelést kaptak a szociális ágazat munkavállalói, ám ők még így is bőven a nemzetgazdasági átlag alatt keresnek.

A piaci szférában átlagosan 10-14 százalékkal emelkedtek a bérek. A legnagyobb növekedést azonban az információs és kommunikációs ágazatban mérték (bruttó 55 ezerrel nőttek a bérek), emiatt az 515 ezer forintra nőtt átlagkeresettel a pénzügyi és biztosítási tevékenységgel holtversenyben a legjobb jövedelmeket ezen a területen lehet elérni.

Jól kereshetnek azok is, akik tudományos és műszaki, valamint az energetikai szektorokban dolgoznak. Ezeknél az ágazatoknál átlagosan 15 százalékkal növekedtek a bérek.

A versenyszférában egyébként a hagyományosan munkaerő-hiányos ágazatok foglalkoztatói figyeltek oda a bérezésre: jellemzően a turizmus-vendéglátás, az építőipar, valamint az egyéb ipari területek cégei bőven 10 százalék feletti felzárkóztatást hajtottak végre.