Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Malosse: "A magyarok nem Európát utasítják el, hanem az irányítás jelenlegi módját"

Horváth József György

2018.04.23. 16:18

Henri Malosse cikkében leleplezi, hogyan vette át Németország az unió irányítását, és hogyan befolyásolja Angela Merkel az uniós intézmények mûködését. A szerzõ szerint a helyzet tarthatatlanná vált, de van még remény Európa számára, ezt bizonyítja az április 8-i magyarországi országgyûlési választás eredménye is.

Henri Malosse, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EESC) korábbi elnöke (2013. április – 2015. október), és a francia üzleti élet meghatározó személyisége a Valeurs Actuelles hasábjain kritizálta Angela Merkel és Németország túlzott befolyását az Európai Unió intézményeiben.

Az áprilisi magyarországi parlamenti választás kiváló jelzés: Brüsszelben sokan tévesen azt jósolták, hogy összeomlik Orbán Viktor többsége, ennek azonban az ellenkezője történt. A magyarok nem Európát utasítják el, hanem az uniós irányítás jelenlegi módját, amely kétes ideológiák és az ún. »európai értékek« nevében jár el"

– írja Malosse elemzésében.

A szakértő az unióban uralkodó kettős mércére példaként hozza fel, hogy míg Lengyelországot azért vegzálják Brüsszelben, mert meg akar szabadulni a kommunista klikktől az igazságszolgáltatási rendszerében, addig Franciaországot soha egy rossz szó nem éri amiatt, hogy a francia igazságszolgáltatás egyáltalán nem független a politikai hatalomtól.

Az európai projekt már hosszú ideje nem tartozik az európaiakhoz"

– írja Malosse, majd hozzáteszi: "az elitek, akik az európai projektet vezették, apránként kisajátították azt. Ez a folyamat az utóbbi húsz évben jelentősen felgyorsult, mivel a maastrichti szerződés a piacgazdaságot dogmává tette, és az egységes valuta három kritériuma minden európai politika alapjává vált, mintha a társadalom csak pénzügyből és a gazdaságból állna."

Elfelejtették a kultúra, a biztonság jelentőségét, az örökségünk és identitásunk, a szabadság szellemét…"

Malosse szerint az európai tisztviselők első generációi úttörők voltak, az őket követők azonban elvek nélküli technokratákká lettek.

Mára az európai intézmények, különösen az Európai Bizottság a német kormány meghosszabbított karjává vált. És az egyetlen európai ország általi hegemonisztikus irányítás egyre inkább terhet jelent, és egyre láthatóbb"

– írja Malosse.

Malosse feleleveníti a 2001-es a nizzai szerződésről folytatott vitákat, melyek során Jacques Chirac francia elnök tudatosan megtörte a nagy országok közötti egyensúlyt, és 99 EP-képviselővel ruházták fel Németországot – 26-tal többel, mint az olaszokat, a franciákat vagy a briteket –, azóta az EP is nagymértékben német befolyás alá került. Malosse emlékeztet: a két fő politikai csoportot, a konzervatív EPP-t és a szocialista S&D-t a „nagy számok törvénye” alapján Németország uralja. Az EPP elnöke is német, valamint a zöldeket és az ultrabaloldali frakciót is németek irányítják. Ezenkívül a CDU-s Klaus Welle az Európai Parlament főtitkára, míg az SPD színeiben a német Markus Winkler a főtitkárhelyettes.

A francia üzleti szakértő szerint az Európai Tanácsban is a német akarat dominál amióta a germanofil lengyel Tusk az elnök, akinek 2017-es második kinevezése német nyomásra, a lengyel kormány akaratával szemben történt meg, ők ugyanis elítélik, amiért elnökként kiárusította az ország médiáját, biztosítóit és bankjait a befolyásos nyugati szomszédnak.

Malosse szerint a német befolyás az Európai Bizottságban is erősen jelen van.

Jean-Claude Juncker kinevezésének támogatásakor rögtön világossá vált, hogy Merkel – egy közel száz országban jelen lévő német médiaóriás, a Bertelsmann lobbistáját – Martin Selmayrt ülteti Juncker nyakára kabinetfőnöknek."

 

Martin Selmayr Merkel meghosszabbított karjaként konkrétan élet és halál ura volt Juncker elnöki kabinetfőnökeként, most azonban szintet lépett, hiszen Juncker március 1-én kinevezte a német lobbistát az Európai Bizottság főtitkárának, aki így egy stratégiai pozícióból egy közel 50 ezer tisztségviselőt tömörítő gépezetet irányíthat.

Hát nem botrányos, hogy Maastricht szent elveinek nevében egyre inkább úgy tűnik, hogy a német gazdaság irányít Brüsszelben, illetve Berlin Európa ura?"

– teszi fel a kérdést cikkében Malosse, aki szerint nyilvánvaló, hogy az európai külkereskedelmi politika a német ipar szolgálatában áll, hogy az mindenütt eladhassa a gépeit. Malosse szerint ez a folyamat rossz és végzetes lehet több európai ágazat számára is.

Malosse szerint itt az ideje, hogy átgondoljuk az európai projektet, és hogy véget vessünk egy ország hegemóniájának – pontosan azért, mert az említett ország (Németország) a legerősebb állam Európában. Valamint szerinte ideje véget vetni a való életet nem ismerő technokraták víziójának.

Mindenekelőtt nem több, hanem jobb Európa kell, egy olyan demokratikusabb Európa, amely az állampolgárok prioritásaira koncentrál, mint a biztonságra, a határok és a munkahelyek védelmére, a fiatalok jövőjére. Olyan Európára van szükségünk, amely népeink és nemzeteink együttműködését szolgálja, és nem olyanra, amely megbünteti, megbélyegzi vagy szamárpadba ülteti azokat, akik nem osztják a Brüsszelben uralkodó elitek ideológiáját"

– írja zárásként Malosse, aki szerint a 2019-es EP-választás nagy lehetőség lehet a változást akarók számára.

(Valeurs Actuelles)

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

Kaktusz: Orbán-korszak és háború

A XXI. Század Intézet Kaktusz című műsorában idén utoljára beszélgetett egymással G. Fodor Gábor politikai filozófus és Gerő András történész professzor. A vendégek az évzáró adás során értékelték az elmúlt év legfontosabb eseményeit belpolitikai és külpolitikai téren egyaránt, valamint ezek következményeit is. Előbbi kapcsán megállapították, hogy a Fidesz–KDNP sorozatban negyedik kétharmados győzelme következtében már okkal beszélhetünk Orbán-korszakról, amire a külföldről finanszírozott, és ezáltal morális deficittel küzdő ellenzék nem jelent kihívást, csupán a külső tényezők képesek erre. A külpolitikai folyamatok kapcsán pedig úgy vélekedtek, hogy az orosz–ukrán háborúban egy fenntarthatatlan helyzetbe kormányozta magát Brüsszel, ami egész Európára negatív hatással van.

A Nyugat kezd kifogyni a tüzérségi lőszerekből

„A nyugati országokban jelentős tüzérségi lőszerhiány keletkezett az ukrajnai orosz hadművelet következtében” – figyelmeztetett a cseh CSG hadiipari vállalat vezetője hétfői nyilatkozatában.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére