A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1956-os forradalom évfordulója kapcsán hangsúlyozta, hogy a magyaroknak senkinek sem kell elmagyaráznia, hogy milyen, amikor egy óriási hadsereg átgázol az országon és állampolgárok százezrei kényszerülnek külföldre menekülni.
Felszólalásában történelmi tanulságnak nevezte, hogy bármikor konfliktus volt Kelet és Nyugat között, azon Közép-Európa mindig vesztett.
Illetve sérelmezte, hogy amikor a magyar kormány a kommunikációs csatornák fenntartása mellett érvelt, akkor azonnal oroszbarátnak vagy Vlagyimir Putyin orosz elnök szövetségesének minősítették.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az Európai Unió „teljességgel félrekezelte” az ukrajnai válságot, az volt ugyanis az érvelés a szankciók mögött februárban, hogy azok majd térdre kényszerítik az oroszokat és segítenek gyorsan véget vetni a háborúnak, de most november van, s a fegyveres konfliktus egyre csak brutálisabb és az európai gazdaság került padlóra.
Aláhúzta: veszélyesek a jelenlegi washingtoni kormányzat intézkedései, mivel azok hozzájárulhatnak a helyzet eszkalációjához.

A miniszter ezt követően a béke fontosságáról beszélt, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy amikor ezt említi, akkor egyesek azonnal az „oroszok kémjének” titulálják, az európai uniós tagállamok körében ugyanis jelenleg inkább egyfajta „háborús és eszkalációs retorika” tapasztalható.
Leszögezte, hogy Magyarország továbbra is a kommunikációs csatornák nyitva tartásában érdekelt a béke reményében, függetlenül attól, hogy erről ki mit gondol, a kormány politikájának nincs ukrán vagy orosz aspektusa, kizárólag a nemzeti érdek számít.

Végül ezzel kapcsolatban az európai politika „álszentségét” kárhoztatta, mondván, hogy több EU-s külügyminiszter kollégája is rendszeresen támogatásáról biztosítja négyszemközt vagy SMS-ben, de ezt nem merik nyíltan vállalni politikai okokból.