A szakértői csoport jelentésében – amely a Magyarország számára 2015-ben kiadott, a korrupció megelőzéséről szóló ajánlások végrehajtását a parlamenti képviselők, bírák és ügyészek tekintetében értékeli – megállapította,

A 12 függőben lévő ajánlásból hármat Magyarország részben végrehajtott, a maradék kilenc, a parlamenti képviselők feddhetetlenségére és az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó ajánlás végrehajtása azonban késlekedik.

A GRECO szerint az ajánlásoknak való megfelelés általános szintje alacsony, nem kielégítő. A szakértők ezért felkérték Magyarországot, hogy legkésőbb december 31-ig nyújtson be jelentést a még hátralévő ajánlások végrehajtásának előrehaladásáról.

A parlamenti képviselőkre vonatkozó etikai kódex elfogadásának szükségességét szorgalmazták olyan helyzetekre vonatkozó kiegészítő útmutatóval, amikor a képviselők az összeférhetetlenség különböző formáival találkoznak. Véleményük szerint továbbá kötelezővé kell tenni a parlamenti képviselők számára, hogy összeférhetetlenség gyanúja esetén jelentsék azt.

Kiemelték: Magyarországon az ügyészség független intézmény, szigorú hierarchiára épül. Az ilyen rendszerben megfelelő fékek és ellensúlyok rendszerére van szükség annak érdekében, hogy megelőzzék a visszaéléseket és a korrupciót, és ebben a vonatkozásban Magyarországon többet lehetne tenni – írták. Ezen felül a legfőbb ügyész függetlensége a politikai befolyástól egyértelműbb lenne, ha ezt a tisztségviselőt nem lehetne újraválasztani – közölték.

A jelentés szerint kezelni kellene azt is, hogy a parlamenti képviselők, a bírák és az ügyészek sérthetetlenséget élveznek minden bűncselekmény, kivéve a tettenérés vonatkozásában. Ezeket a kiváltságokat az érintett tisztségviselők funkcióihoz szükséges mértékre kellene csökkenteni, máskülönben akadályozhatják a korrupció hatékony megelőzését – írta jelentésében az Európai Tanács korrupcióellenes szakértői csoportja.