Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kövér László: elõdeink nem akartak a sötétség és gonoszság rabjai lenni

888.hu

2018.02.11. 19:50

A mohácsi busójárás Európa egyik leghíresebb és legnagyobb hagyományõrzõ rendezvénye - mondta a városban rendezett hatnapos népszokás vasárnapi fõ programján az Országgyûlés elnöke.

Kövér László a mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás immár kilencedik éve az emberiség szellemi világörökségének hivatalosan is számon tartott része.     

Az ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket"

– fogalmazott a házelnök.     

Kövér László a jelennel párhuzamot vonva "napjaink busóit" arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti. Ezen rosszak között említette az embereket egymással szembefordító sötétséget, amely a férfiakat és nőket, az időseket és fiatalokat nem egymás társaivá, hanem egymás ellenségeivé akarja tenni és "amely világot az egyéni önzésre, gyűlöletre és az embertelenségre akarja építeni" – hangoztatta a politikus.

Hargitai János, a térség kereszténydemokrata országgyűlési képviselője köszöntőjében a felvonuló maskarásokat, a szervezőket és a közönséget is méltatva a többi között arról beszélt, hogy a busójárásra "az egész világ értékként tekint".    

A mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 1350 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket.    

A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsátják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.     

A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót.     

Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve a folyón átkelve tértek vissza és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére