A koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslatot ismertetve Kövér László kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük.

– közölte. Hozzátéve, csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

Kövér László kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban.

A Nemzetközi Valutaalap szerint a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon – amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart – ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti – mutatott rá.

Úgy vélte, a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott.

Ismertetése szerint az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza.

Emellett ismét a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás, mint a kormányok – mondta.

Megjegyezte: mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni

Kövér László hangsúlyozta: azonban „a haza nem eladó”, ezért nem lehet „önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”.

Közölte: Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és „eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait és „az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik”.