Az ellenzéki pártok külön indulása esetén a Fidesz-KDNP 51 százalékot szerezne egy most vasárnap tartandó választáson, azonban, ha a Jobbiktól a DK-ig tartó közös lista lenne, akkor akár 56 százalékot is elérhetnének a kormánypártok – derül ki a Nézőpont Intézet országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Hibahatáron belüli elmozdulások történtek júniusról júliusra a pártpreferenciák tekintetében. A Fidesz-KDNP népszerűsége a koronavírus első hullámának levonulásával visszaállt a 2020 év elején tapasztalt szintre, jelenleg 51 százalékon állnak a kormánypártok az aktív szavazók körében. Tisztulnak emellett az erőviszonyok az ellenzéki oldalon, a Momentum Mozgalom az ellenzéki oldal vezető erejévé vált, 16 százalékot érnének el egy most vasárnap tartandó választáson, a DK 11, a Jobbik pedig 9 százalékon áll. A múlt heti kutatás alapján csak ez a három párt érné el önállóan indulva „most vasárnap” a bejutási küszöböt. Továbbra is 5 százalék alatt van ugyanis az MSZP-Párbeszéd szövetség, s szintén 4 százalékon áll a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is. Az LMP minimálisan erősödve 3, a Mi Hazánk pedig 1 százalékot szerezne.

Mindez azt jelenti, hogy az önkormányzati választáson közös jelölteket állító ellenzéki pártok (Momentum, DK, Jobbik, MSZP-P, LMP) összességében 43 százalékon állnak.

A fennmaradó háromszázalékos tábor ebben az esetben otthon maradna.

A Gyurcsány Ferenctől Jakab Péteren át Fekete-Győr Andrásig tartó „koalíció” lemorzsolódása relatív előnyt jelentene a Fidesznek, amely ellen legfeljebb eddig inaktív szavazók mobilizálásával védekezhetne az ellenzéki tábor. A nyári hőségben fellángoló viták a „közös listáról” azonban más okból is veszélyesek az ellenzéknek, a lemorzsolódók megszólítására ugyanis új pólus is alakulhat, ahogy az 2002-ben a Centrum Párttal, vagy 2006-ban az MDF-fel történt, s ezzel a közös lista közösségének teljessége is megkérdőjeleződne.