Hozzátette, lehet károkat okozni Oroszországnak, de abban erősen kételkedik, hogy egy ilyen hatalmas területű, népességű, ásványkincsekben, energiaforrásokban gazdag országot egykönnyen térdre lehet kényszeríteni.

A Fideszről szólva rámutatott, a párt egységes abban is, hogy szeretjük a magyar történelmet. Az is, aki csak felszínesen ismeri hazánk múltját, pontosan tudja, hogy semmi jót nem köszönhetünk az oroszoknak, akár 1848-ra, a világháborúra vagy az 1956-os forradalomra és szabadságharcra gondolunk. Ha a magyarokat arról kérdezik, hogy oroszbarátok vagyunk-e, van, aki elkeseredetten elmosolyodik, van, aki felháborodik. A jelenlegi kormányt sem lehet elvtelen oroszbarátsággal vádolni. A baloldal persze mindig megteszi, ami a politikai vagdalkozásban ugyan elfér, de komolyan nem vehető állítás. Ezt az ellenfeleink is tudják, ezért szándékosan összemosnak két dolgot. Egy olyan kis területen élő, lélekszámban sem nagy ország számára, mint amilyen hazánk, amely az energia terén szinte teljesen kitett a külvilágnak,

A szankciókkal kapcsolatban Kocsis Máté leszögezte, már 2014-ben, a Krím félsziget orosz annektálása után is születtek szankciók Oroszország ellen, de akkor Angela Merkel német kancellár nem engedte, hogy ezek az intézkedések az energiára is kiterjedjenek. Ezért akkor nem következett be energiaválság és ahhoz társuló inflációs robbanás. A mostani európai uniós vezetés nem tudta megoldani azt a problémát, ami 2014-ben Merkel kancellárnak sikerült. A geopolitikai és katonai helyzet nem sokban különbözik az akkoritól, hiszen 2014-ben is egy – arányaiban persze kisebb – katonai beavatkozás után csatolta el a Krímet Oroszország. Tehát az orosz lépés lényegében ugyanaz volt, mint most, de az európai válasz más volt, ezért nem került bajba akkor a kontinens. Rámutatott: a mostani szankciók ugyanakkor brutálisan megnövelték az energiaárakat, és Európában mindenki amiatt aggódik, hogy lesz-e elegendő gáz a téli hónapokban.

Aláhúzta, viszont

A szankciós felár persze durván érződik – és fog – a világpiaci árakon, így a hazai fogyasztók pénztárcáján is. Inkább az európai viszonylatok aggasztók, mert az energiahiány és a szankciós felár példátlan inflációs hullámot indított el főként a kelet-közép-európai térségben, ami fojtogatja a magyar gazdaságot is.

A veszélyhelyzet szabályozásával kapcsolatban aláhúzta: azt szerette volna, ha növelik a parlament szerepét a veszélyhelyzet kihirdetése kapcsán, mivel a legfőbb népképviseleti szerv mégiscsak az Országgyűlés, nem a kormány. Szerintem jó, ha a veszélyhelyzetet nem lehet felső korlát nélkül alkalmazni, 180 naponta a parlament elé kell kerülnie a döntésnek. Ezért nyújtott be a témában módosító javaslatot az Országgyűlésnek – zárta nyilatkozatát Kocsis Máté.