Karikó Katalin, miután elhagyta az országot, a Pennsylvaniai Egyetemen kezdett mRNS-kutatással foglalkozni, amit először nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte, és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó–Weissmann-technikának hívnak, és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja – mondta Bajkai István országgyűlési képviselő. Szerinte

„Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotó szellemek egyik legnagyobbikára” – méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert.

A fideszes képviselő hangsúlyozta: „Karikó Katalin meglátta azt, amit mások nem láttak, és gondolt arra, amire senki nem gondolt. Nem kétséges: Karikó Katalin a magyar tudomány legnagyobbjai között van, és az egyetemes tudomány legnagyobb elismerésére is méltó.”

Idősebb Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke kiemelte: Karikó Katalin jelenleg a világon az egyik legismertebb magyar,

Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának főtitkára azt mondta: Karikó Katalinnak az egész világon nagyon sokan nagyon sokat köszönhetnek. Egész életével, tudományos tevékenységével, hazaszeretetével is méltó arra, hogy példakép legyen.

Ezek után maga Karikó Katalin is köszönetet mondott a díjért, és beszédében hangsúlyozta, hogy nagy megtiszteltetés számára megannyi neves előd után ezt a kitüntetést megkapni. A biokémikus felidézte, hogy

Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el a tudását alkalmazni, a vírusokat kutatni. Majd hozzátette: az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek. Nyolc éve pedig Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait – például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelését – is kutatva.