Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kijevnek döntenie kell, hogy mi a fontosabb számára: a NATO vagy a nyelvtörvény

888.hu

2017.11.08. 22:28

Kijevet aggodalommal tölti el Magyarország azon álláspontja, hogy akadályozza a NATO-Ukrajna bizottság ülésének összehívását - jelentette ki szerdán Brüsszelben ukrán újságíróknak Ivanna Klimpus-Cincadze európai integrációért felelõs ukrán miniszterelnök-helyettes.

A tisztségviselő nyilatkozata szerint – amit az UNIAN ukrán hírügynökség idézett – a NATO-ban is komolyan aggódnak amiatt, hogy a katonai tömb egyik tagja akadályozza Ukrajna és az atlanti szövetség között a jövőbeli és tervbe vett találkozókat. Ezt a szövetségben negatívan, elfogadhatatlan lépésként értékelik – mondta Klimpus-Cincadze. Elmondása alapján a NATO-ban abban érdekeltek, hogy az ukrán oktatási törvény körül kialakult vitát a két ország kétoldalúan, egymás között rendezze – írja az MTI.

Azt látjuk viszont, hogy ez irányba tett kezdeményezéseink nem elegendőek, ezért arra számítunk, hogy (NATO-tag) partnereink beszélnek Magyarországgal, objektív érveket felsorakoztatva"

– jelentette ki a miniszterelnök-helyettes.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter október 27-ei budapesti sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy Magyarország nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért vétózta meg a NATO-Ukrajna bizottság decemberi ülésének összehívását.

A tárcavezető kiemelte: egészen szeptember elejéig Magyarország a leghangosabb és legaktívabb támogatója volt Ukrajna integrációs törekvéseinek, de "hátba szúrásnak" tekinti az oktatási törvény elfogadását. Ugyanakkor hozzátette: Magyarország továbbra is készen áll a konzultációra, de nem tudja elfogadni, hogy a törvénnyel jelentősen visszavettek a kisebbségek jogaiból. Közölte: mindaddig lesznek a mostanihoz hasonló diplomáciai lépések, amíg a kárpátaljai magyarok nem jelzik, hogy számukra megfelelően rendeződött a helyzet.

A Petro Porosenko ukrán elnök által szeptember 25-én aláírt törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól felfelé minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont a törvény engedélyezi egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.

Az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint a 7. cikk sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, továbbá nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére