Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Kell-e tartanunk egy kibertámadástól?

888.hu

2017.05.11. 14:28

Sokat beszélünk a kibertámadásokról, hiszen egyes "elfogulatlan médiumok" minden bokorban orosz hekkereket vélnek felfedezni, pedig nem ártana, ha a kérdést más szemszögbõl is megvizsgálnánk. A választások közeledtével az ország egyáltalán nincs felkészülve egy a Soroshoz közel álló hackertámadás kivédésére.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott workshopon a kibertámadások nemzetközi jogi aspektusait vizsgálták. Az előadáson többek között felszólalt Dr. Lattmann Tamás, az NKE docense, nemzetközi jogász; Ádány Tamás, a PPKE docense, nemzetközi jogász; Krasznay Csaba, a Kiberbiztonsági Akadémia igazgatója és Török Szilárd hekker, egykori NISZ IT biztonsági igazgató.

Hubert Csaba beszámolója szerint a beszélgetés témája napjaink egyik legfontosabb kérdésére fókuszált. Vagyis arra keresték a választ, hogy egy kibertámadás esetén milyen bizonyítékok állhatnak rendelkezésre annak érdekében, hogy a támadás felelősei pontosan beazonosíthatóak és felelősségre vonhatóak legyenek.

A kiberterroristák védve vannak

Megtudhattuk, hogy kibertámadások esetén nagyon nehéz sőt, szinte lehetetlen olyan közvetlen bizonyítékokat felmutatni, amelyek helytállóak és bizonyító erejűek lennének az igazságszolgáltatás előtt. Az ilyen jellegű támadások esetében a forrás pontos beazonosítása nagyon nehéz, hiszen a támadók mindig egy másik ország infrastruktúráját használják fel.

A hatékony felderítést hátráltatja az informatikai szakemberek és a jogászok kommunikációs és szakmai ellentéte. Legtöbb esetben a két szakma képviselői nem tudják megérteni egymást. A jogászok kevés informatikai ismerettel rendelkeznek, amit nem tudnak beilleszteni az általuk tanult jogi környezetbe, az informatikusok pedig más megközelítésben elemzik az eseményeket. Ezért is lenne nagyon fontos, hogy a jelenlegi oktatási rendszerben minél több helyen elérhető legyen olyan speciális képzés, ami ezt a két szakterületet megfelelően összehangolja.

A jövő egyértelműen azoké, akik képesek megfelelő módon elsajátítani mind az informatikai, mind pedig a jogi szakismereteket.

A támadások folyamatos, meredeken emelkedő száma miatt egyre inkább szükség lesz olyan infokommunikációs szakjogászokra, akik az informatikai incidenseket hatékonyan tudják kezelni.

Na jó, de hogyan tudna egy ország védekezni a kiberterrorizmussal szemben? 

Rövid válasz: nagyon nehezen. 

Hosszú, kifejtős válasz: a nemzetközi jogi környezet átalakítása, új nemzetközi egyezmények létrehozása lenne szükséges ahhoz, hogy egyértelműen meghatározható és beazonosítható legyen a felelős, illetve a szankciók milyensége, mértéke. Meg kell határozni azt, hogy egy támadás esetén milyen válaszlépéseket lehet tenni (csak informatikai vagy akár a hagyományos háborús eszköztárat használva). Ezt tulajdonképp hívhatjuk kiberdiplomáciának is, ami teljes mértékben megegyezne a nemzetközi diplomácia rendszerével, és része lenne annak. Minden ország vezetője kijelölhetne egy kiberdiplomatát, aki ilyen kérdésekben képviselné az országot. A nemzetközi környezet rendbetételén túl az egyes országok saját, belső törvényeit is jelentősen ki kellene bővíteni. Jelenleg sok országban igen elmaradottak az informatikai jellegű bűncselekményekkel kapcsolatos jogi definíciók, szankciók, esetek részletes leírása.

Hubert Csaba IT-szakértő szerint komolyabb motivációs erővel bírna az is, ha egy kibertámadás esetén a közvetett felelősséget arra az országra is rá lehetne hárítani, akinek a nem megfelelően védett rendszerei miatt a valódi elkövetők kivitelezni tudták a támadásukat. Ennek következményeként egyrészt az országok sokkal motiváltabbak lennének abban, hogy minden eszközzel visszaszorítsák az állampolgárok által használt nem kellően biztonságos rendszereket, továbbá növelné az országok közötti együttműködési hajlandóságot is. Mindenképp közös együttműködés szükséges a támadások hatékony visszaszorítása érdekében.

Jönnek a választások, de nem vagyunk felkészülve a kibertámadásokra.

Jól látható tehát, hogy sem a jogi, sem pedig a szakmai környezet nem alkalmas arra, hogy ezeket az újszerű, de régóta létező és egyre erősödő támadásokat globális szinten kezeljék, szabályozzák. A probléma megoldása tehát rendkívül aktuális, és ha az eseményeket szemléljük, már így is elkésett a válaszlépés. 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Donáth Gyurcsánynak: nem Orbán bukására kell készülni, „dolgozni kell”

Donáth Gyurcsánynak: nem Orbán bukására kell készülni, „dolgozni kell”

Donáth Anna, a Momentum éppen babát váró exelnöke, EP-képviselője valamitől hirtelen megigazult. Keményen beszólt a hetek óta az embereket a szerinte küszöbön álló kormányváltással hitegető Gyurcsánynak, aki napról napra – minden alap nélküli – a „készülünk” dumával hergeli a népet.

Oroszország energiaexport-bevétele 38 százalékkal nőhet az idén

Oroszország idei energiaexport-bevétele 337,5 milliárd dollár lehet, 38 százalékkal meghaladva a tavalyit, miután emelkedett az olajkivitele, ami párosult a magasabb gázárakkal – áll az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium jelentésében, amelyet a Reuters szerzett meg.

Cannabisfüsttel a demokrácia felé és a nővérke lehet pasi is

Cannabisfüsttel a demokrácia felé és a nővérke lehet pasi is

A zöldek egyik nagy választási ígérete a legális spangli volt. Sokan várták, hogy hasonlóan, mint az USA több államában, Németországban sem számítson bűncselekménynek a marihuánás cigaretta élvezete. „Bevezetjük a kannabiszt a felnőttek élvezeti cikkjeként és külön, erre kijelölt üzletekben fogjuk árusítani” – hangzott el több politikus szájából. Ám az ügy jócskán csúszásban van és elképzelhető, hogy csak 2023-ra realizálható.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére