Más javaslatok a frakciók és a képviselők vagyoni helyzetét érintik: a frakciófinanszírozás módosítása elejét veheti a baloldal trükközésének, nevezetesen, hogy kevesebb képviselővel is több állami támogatáshoz jutnak a baloldali pártok. Emellett módosul a parlamenti képviselők vagyonnyilatkozati rendszere is: itt a jelenleg is hatályos, az EP-képviselők vagyonbevallására vonatkozó szabályokat ültetné át a magyar törvényhozás.

A két választás időpontjának egybeesését gazdaságossági szempontok indokolják, ugyanis idén az országgyűlési választás, valamint az azzal egy napon tartott országos népszavazás lebonyolítása több mint tízmilliárd forint költségmegtakarítást eredményezett. Ennek „mintájára” zajlana a következő önkormányzati és európai parlamenti választás is '24-től, hiszen jelentős mennyiségű erőforrást lehetne megtakarítani ezzel a kisebb változtatással – olvasható az Alapjogokért Központ írásában.

A gyakorlat Európa más országaiban sem ismeretlen, hiszen Olaszországban vagy Németországban többször is egyszerre rendezték meg az európai parlamenti és a tartományi, vagy épp az önkormányzati választásokat. Legutóbb 2019-ben Németországban a Saar-vidéki helyi önkormányzati választást, míg Olaszországban a tartományi választásokat tartották egyidőben az EP-voksolással. De 2009-ben egy napon tartották más jellegű szavazásokkal az EP-választásokat Németországban, Olaszországban, Belgiumban, Lettországban, Máltán, Írországban és Dániában is.

A kiszámíthatóság jegyében a módosítás ráadásul két évvel a várható választás(ok) előtt történik, szemben az 1994-es baloldali-liberális jogalkotással, amikor az önkormányzati választás szabályait alig pár hónappal a voksolást megelőzően írta át a Horn-kormány. Szintén a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot erősíti a tény, hogy '24 őszéig jelenlegi mandátumaikat ugyanúgy kitöltik mind a polgármesterek, mind az önkormányzati képviselők, tehát jogaik teljes birtokában maradnak a ciklus végéig – tájékoztat a szervezet.

A történelmi örökség és kontinuitás erősítése céljából a megyék elnevezése vármegyékre változik vissza a javaslat értelmében. A vármegye-rendszer magyar szuverenitás, alkotmányos berendezkedés és a nemzeti szabadság szimbóluma, külső hódító hatalmak ezért rombolták azt le a Habsburg-abszolutizmus és a szovjet kommunizmus időszakában. 1990-ben az első, demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegyei elnevezés visszahozatalára, de az a posztkommunista erők, és a velük később 1994-ben nyílt szövetséget kötő liberális SZDSZ-es körök ellenállásán elbukott. A nemzeti oldal által tett javaslat tehát nem más, mint a magyar államisághoz, önállósághoz, nemzeti szabadsághoz tapadó hagyományok visszaemelése jogrendszerünkbe.

A keddi napon az Alaptörvény újabb módosítása mellett megkezdődik az országgyűlési törvény módosításáról szóló javaslatcsomag vitája is, amely változtatás főleg a frakciófinanszírozást érinti. Ennek oka, hogy az új ciklusban hatmilliárd forinttal többe kerülnek a jelenlegi baloldali képviselők az adófizetőknek, mivel az egy közös listán indult pártok a parlamentben hat frakciót alkotnak. Ennek a trükközésnek vetne véget a kormánypártok által benyújtott előterjesztés, mely révén a választási eredményeket jobban tükröző finanszírozás alakulna ki – írja az Alapjogokét Központ.