Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója és Kovács Attila, az intézet Európai Uniós kutatási igazgatója beszélt a szerdai workshopon.

Tájékoztatásukból kiderült, hogy nem túl rózsás szezonnak nézünk elébe az európai politika színpadán, hisz nagyon nehéz helyzetbe került az EU a háború és a szankciós politika következményei miatt.

Európa jelenleg fejjel rohan a szakadék felé, és nem igazán látszik, hol van az a pont, ahol visszafordulhatna – értékelte Kovács István beszéde elején az EU politikájának jelenlegi irányvonalát.

A stratégiai igazgató ezzel kapcsolatosan kiemelte azt is, hogy sok mindent meg fog határozni Ursula von der Leyen programalkotó-értékelő beszéde is, amely lehetőséget adna a helyzettel való szembenézésre. Ugyanakkor szerinte nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament további, Oroszország elleni szankciókba próbálja belehajszolni az Európai Bizottságot.

Az elkövetkezendő időben Magyarországot érintő kérdésekben nagy szerepet fog játszani a Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő által készített, hazánkról szóló jogállamisági jelentés, melyről Kovács István úgy nyilatkozott, hogy „joggal nevezhetünk újabb Sargentini-jelentésnek, hiszen ugyanolyan csúsztatások és hazugságok vannak benne, mint a megelőzőben”.

– mondta Kovács István.

Kovács Attila intenzív négy hónapra számít az EU-s politikában. Ő így jellemezte a közelmúlt eseményeit és a jelenlegi helyzetet:

Az Alapjogokért Központ Európai Uniós kutatási igazgatója többek közt arra is felhívta figyelmet, hogy keveset emlegetett szereplő ugyan, de az Európai Központi Banknak nagy szerepe lesz az eurózónában kialakuló válság kezelésében. Ezzel kapcsolatban megemlítette, hogy érdemes lesz majd figyelni, hogy az Európai Központi Bank sokat kritizált elnöke, Chistine Lagarde most, hogy az eurózónában 10% fölé emelkedett az infláció, meglépi-e a kamatemelést idén ősszel. A mostani helyzet ugyanis mindenképp nehéz. Hiszen ha nem emel kamatot, akkor nem tudja megfékezni az inflációt, ha viszont kamatot emel, akkor az eurozóna déli államainak államkötvényeinek hozamait felsrófolhatja, ami szintén problémákhoz vezethet az eurozónában.