• A nemzetközi atommegállapodás átszabhatja Irán energiaszektorát, sőt akár a teljes gazdaságát is.
• Teherán szívesen beszállna az európai gázpiacba.
• Brüsszel szerint is van esélye Iránnak arra, hogy Európa gázellátója legyen.
• Ez azonban egyelőre csak szép gondolat, ami előtt rengeteg az akadály.

Irán a 34 ezer milliárd köbméter földgáztartalékával – ami a világ legnagyobbja – alkalmas lenne arra, hogy 90 éven keresztül ellássa az Európai Uniót földgázzal.

Teherán azonban a rendelkezésére álló tartalékait eddig képtelen volt kihasználni, sőt egyelőre alig tudja a saját belföldi igényeit kielégíteni.

Az iráni földgáz kihasználatlanságának alapvetően két oka van: az ország energiaszektorát 2007 óta nemzetközi szankciók sújtják, így rengeteg infrastrukturális befektetés maradt el, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy az ország komoly tényezővé válhasson a nemzetközi gázpiacon. Ezeket most mind pótolnia kell. Ráadásul az se tett jót, hogy Teherán a külföldi befektetőkre nézve hátrányosan alakította ki a kőolaj kitermelésére vonatkozó szabályozását.

Hasszán Rohani elnök 2013-as megválasztása óta azonban elindultak olyan politikai változások, amik lehetővé tették a régóta várt atommegállapodás megkötését – ennek keretében több, az országot érintő nemzetközi szankciót is visszavonhatnak ami eddig meggátolta, hogy gázipara kibontakozzon.

Teheránban azonban nem bízzák az ország jövőjét kizárólag az atommegállapodásra, mivel a kőolaj-kitermelés szabályozását is alapjaiban alakították át – így téve vonzóbbá az országot a külföldi befektetők számára.

Irán változó politikája nem maradt megválaszolatlan. Az Európai Bizottság látszólag annyira komolyan vette Teherán új pozícióját, hogy kijelentette: a közel-keleti ország az EU egyik legnagyobb földgázbeszállítója lehetne a jövőben. Ez a gondoltat beleillik az EU retorikájába. A 2014-es ukrán válság óta, ugyanis fontossá vált az Európai Uniónak, hogy diverzifikálja a földgázpiacát, így csökkentve energiafüggőségét Oroszországtól.

Pletser Tamás, az Erste Bank a közép-kelet-európai olaj- és gázipari elemzője a 888.hu-nak elmondta: kicsi az esélye, hogy Brüsszel akár középtávon lecserélje Moszkvát Teheránra – főleg, hogy sokat javultak az unió a földgázpiaci pozíciói Oroszországgal szemben ez elmúlt években. Ráadásul kétséges, hogy érdemes lenne a politikailag kétségkívül nehezen megbízható oroszokat a még megbízhatatlanabb irániakra leváltani.

Nyugat- és Kelet-Európa Oroszországgal kettős függésben van

– tette hozzá az elemző.

Ugyanis a Gazprom már így is komoly kedvezményeket adott Európa országainak, hogy megvédje pozícióit a régióban. Ugyanis az orosz vállalat jóformán az európai piacból él.
De az Európai Unió is függ a cégtől, mivel gazdaságának nagy szüksége van az orosz gázra.

Ha Irán  tényleg földgázt akar szállítani Európának, mindenképpen szüksége lesz Törökországra.

Törökország, ugyanis a készülő Török Áramlat gázvezetéken keresztül képes lehet nagy mennyiségű földgázt szállítani Európába. Ankara hajlandó is erre, hiszen jelenleg nincs túl jó viszonyban Moszkvával, aki eredetileg építené a vezetéket – a Gazprom nemrég csökkentette felére a Török Áramlat kapacitását, reagálva a sorozatos árvitákra és a két ország a szír beavatkozás miatti feszült viszonyára.

Egy ilyen terv megvalósulásának Magyarországra is komoly hatása lenne.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) lapunk felvetésére elárulta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter ankarai és moszkvai tárgyalásain is felvetődött az iráni földgáz témája. A KKM szerint egyértelmű, hogy Törökország szeretne regionális gázelosztó-központtá válni, amihez minél több forrásra van szüksége – így Teherán óriási tartalékaira is.

Azonban a külügyminisztérium szerint egy nagyon fontos kérdés továbbra is a napirenden van, mégpedig az, hogy Törökországból, hogyan jusson el a gáz Európába. Ennek a problémának a megoldására több javaslat is létezik, de egyelőre úgy látják, mind nagyon bizonytalan.

Pletser szerint ahhoz, hogy Törökországot és Európát megfelelő vezetékhálózat köthesse össze, minden szereplőnek mélyen a zsebébe kellene nyúlnia, és akkor már olcsóbb a meglévő forrásokat használni.

Az elemző szerint sokkal fontosabb, hogy mi lesz az Ukrajnán áthaladó Barátság vezeték sorsa. Ugyanis bár Moszkva kijelentette, hogy 2019-ig a földgázvezetékei elkerülik majd Ukrajnát, erre kevés az esély. Szerinte inkább az a kérdés, hogy miután Moszkva kijelentette, nem hajlandó befektetni az ukrán vezeték felújításába – ami már így is nagyon rossz állapotban van –, az Európai Unió hajlandó lesz-e magára vállalni a karbantartás költségeit. Ukrajna szóba se kerülhet, ugyanis nincsenek megfelelő forrásai a vezeték javítására. 

Az is kérdés, hogy milyen módon jutna gáz Iránból Törökországba. A két ország közt létezik földgázvezeték, de nagyon alacsony kapacitású, tehát további hatalmas mértékű beruházásra lenne szükség, hogy megfelelő mennyiség átvitelére legyen képes – tette hozzá Pletser.