Gerő András azzal kezdte a beszélgetést, hogy az elmúlt időszakban nyilvánosan tárgyalt politikai kérdéssé vált, hogy kinek mi a szexuális irányultsága, ami által pedig a szexuális ügyek felhasználása is megjelent a politikában. G. Fodor Gábor szerint ezen akciók egyértelműen

ám ezen eszköz legitimitása kérdéseket vet fel, mivel a politikai tevékenység valódi fokmérőjét a közért végzett munka adja meg. A történészprofesszor ennek kapcsán kifejtette, hogy a nyugati civilizációban heterogén a kérdés megítélése, hiszen amíg az Egyesült Államokban Bill Clinton botránya nagy hullámokat csapott, addig például Franciaországban egyáltalán nem játszik szerepet, és szinte a kultúra elfogadott része. Gerő András szerint

ezért az nem lehet ízléstelen megítélés tárgya, ahogyan azt például Márki-Zay Péter teszi rendszeresen.

G. Fodor Gábor azt is hozzáfűzte, hogy a szexuális jellegű lejáratások ráadásul kontraproduktívak is lehetnek, hiszen van olyan karakter, mint például Donald Trump, akihez hozzátartoznak ezek a karakterjegyek, és sikert is tud kovácsolni belőle. Hangsúlyozta, hogy

A történészprofesszor szerint a közbeszéd és a magánbeszéd közötti határvonal is kezd elmosódni, példaként említve Márki-Zay Péter rasszista viccmesélését. G. Fodor Gábor egyetértett, hogy valós veszélyt jelent, hogy a vulgaritás a politikai nyelvbe is átszivárog, aminek a világa éppen fegyelmezettséget és kifinomult szóhasználatot követelne meg. Gerő András azon véleményét is kifejtette, hogy a baloldali miniszterelnökjelölt „őszintének” titulált szavai sokszor szinte vérlázítók és szürreálisak, amihez G. Fodor Gábor azt fűzte hozzá, hogy éppen ezért ezek a kijelentések a paródia határait súrolják.