Az új európai uniós alapszerződésbe foglalt feltételekkel lehetne garantálni, hogy az integráció folyamatos mélyülése se eredményezhesse soha az Európa alapját adó nemzetállamok megszűnését vagy teljesen jelentéktelenné tételét – írja az Alapjogokért Központ a megújuló EU szervezetének és működésének kialakításhoz a magyar szempontok alapján javaslatokat is megfogalmazó elemzésében.

A jogi szakmai tudásközpont hat pontban gyűjtötte össze azokat a javaslatokat, amelyek várhatóan garanciát jelenthetnek arra, hogy az Európai Unió a most küszöbön álló szervezeti változás után is, erős és egységes tud majd maradni.

Az Alapjogokért Központ úgy véli, hogy pontosan rögzíteni kell a tagállamok alkotmányos identitásának azon területeit, amelyekre semmi esetre sem terjedhet ki az uniós jogalkotás.

Az EU-n belül csak akkor jöhet létre véleményük szerint belső kör, ha az nem sérti a "kívül maradók" korábban szerzett jogait, az együttműködésben részt nem vevők számára pedig világos kritériumokat állítanak fel a későbbi csatlakozásra.

Az Európai Polgári Kezdeményezés szabályait úgy alakítanák át, hogy kellő számú uniós állampolgár megálljt parancsolhasson bármilyen brüsszeli tervezetnek.

A jelenlegi, "sárga lapos" eljárás helyett vagy mellett meg kell teremteni a "piros lapos eljárás" lehetőségét, hogy a tagállami parlamentek a szuverenitás valódi őrei lehessenek.

Ezen kívül új, "zöld kártyás" eljárást kell bevezetni, amellyel a tagállami parlamentek számára is megnyílik a lehetőség uniós jogszabály-alkotási eljárás kezdeményezésére – közölték.

A jogi központ értékelése arra a következtetésre jut, hogy az Európai Uniót mára számos olyan válság sújtja, amelyek megoldhatatlannak látszanak a jelenlegi intézményi keretek között. Az eurózóna elhúzódó válsága, a demográfiai kihívások, az Ukrajnában dúló háború és az egyre fokozódó migrációs nyomás csak a legszembeötlőbbek ezen krízishelyzetek közül. A problémák egyenként is olyan súlyosak, olyan mértékű változtatásokat igényelnek, amelyeket nem lehet a választók felhatalmazása nélkül megoldani és véghezvinni.

Az Alapjogokért Központ szerint sok uniós állampolgár egyértelműen úgy érzi, hogy az EU döntéseibe semmiféle beleszólása nincs, azok a "feje fölött" születnek meg. Ezt a demokratikus deficitet tehát meg kell szüntetni, hiszen ez folyamatosan erodálja a választók EU iránt táplált bizalmát. Többek között például ezért is döntöttek például az Egyesült Királyság polgárai az uniós közösség elhagyása mellett.

Az alapjogi szakjogászok elemzése ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a nemrég elfogadott Római Európai Uniós Nyilatkozat csak azt bizonyította, abban konszenzus van a tagállamok között, hogy a közösség megújításra szorul, azonban, hogy pontosan milyenek is legyenek az új EU körvonalai, az még teljesen bizonytalan.

Az úgynevezett uniós "magállamok", Németországgal az élen, szorosabbra fűznék az integrációt. Ennek keretében például a szociális- és adópolitikára is kiterjesztenék az uniós közösségi szabályokat. Ezeknek az államoknak az a meggyőződése, hogy Magyarország, valamint a térségünk többi államának szempontjából is felelőtlenség lenne a jelenlegi gazdasági klímában csatlakozni egy ilyen szoros együttműködéshez. Úgy vélik erre az eurózóna válsága is rávilágít, mert a mélyebb integrációból mindig a legerősebb gazdaságok profitálnak, míg a többiek veszítenek rajta.

Az úgynevezett uniós "magállamok azt állítják, hogy szerintük semmilyen "belső kör" létrehozása nem vezethet majd az EU-n belül egy olyan elit klub kialakulásához, az amelyen kívül maradók másodrendű tagokká válnak.

Az Alapjogokért Központ viszont ezzel szemben úgy véli, hogy Magyarország érdekei szempontjából az nem járható út, hogy a magországok tovább profitáljanak a térségünkből anélkül, hogy ennek megfizetnék az árát. Ennek megfelelően az lenne az ideális, ha bármilyen EU-n belüli "belső kör" kialakítása csak akkor nyerhetné el Magyarország jóváhagyó támogatását, ha a belső kör megalakulásakor a tagállamok rögzítenék a későbbi csatlakozás pontos feltételeit is amivel egy időben deklarálják azt is, hogy az ideiglenesen "kívül maradó" uniós tagállamok már megszerzett jogai pedig nem sérülhetnek.