Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így működnek a „háttérben” a külföldről támogatott civil szervezetek

888.hu

2020.06.29. 16:40

A XXI. Század Intézet Kívülről befolyásolt „civilek” címmel készített elemzést.

A jogállamiságot megkérdőjelező nemzetközi kampány elmúlt tíz évének egyik legvitatottabb eseménye volt, mikor 2018 elején tizennégy, bizonyíthatóan a Soros-hálózat által támogatott nem kormányzati szervezet (NGO) bepanaszolta Magyarországot az Európai Bizottságnál, amely kötelezettségszegési eljárását indított a „külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény” (2017. évi LXXVI.tv.) rendelkezései miatt – kezdi elemzését a XXI. Század Intézet.

Az időközben megszületett feljelentés alapján az Európai Bíróság 2020. június 18-án – vitatható jogi érveléssel, illetve politikai elfogultság gyanújával – hozta meg határozatát (C-78/18). Az uniós intézmény döntésében elfogadta a civil szervezetek gazdálkodásának átláthatóságára vonatkozó jogos társadalmi igényt, illetve azt a törvényben kijelölt célt, miszerint a kormányzat hatékonyabb eszközökkel kíván fellépni a terrorizmus, a pénzmosás és a szervezett bűnözés elleni harcban; ám az ítélet szerint a jogszabály egyes részei nem egyeztethetők össze az uniós joggal.

Annak ellenére, hogy a törvény hatálya alá tartozó civil szervezetek, illetve NGO-k ez idáig nem szenvedtek semmiféle érdeksérelmet, illetve a kormány figyelembe vette a Velencei Bizottság véleményét is, az uniós intézmény – a politikai nyomásnak engedve – ismét felülírta egy nemzetállam szuverén jogalkotási gyakorlatát

– írják.

Az elemzésből kiderül, a magyarországi civil szervezetek tevékenységi köre, illetve összbevételének százalékos mértéke az uniós tendenciákhoz hasonlóan oszlik meg.

A nyíltan politikai szerveződések (úgymint pártalapítványok, pártokhoz kapcsolódó ifjúsági és érdekvédelmi szervezetek, lobbiszervezetek stb.) száma mind Magyarországon, mind pedig az Európai Unió egyes tagállamaiban elenyésző számban vannak jelen a civil szektorban.

Azonban számos, a bejegyzett célok szerint dolgozó szervezetnek van közvetett vagy közvetlen befolyása a politikában. A jogvédelem és a nemzetközi kapcsolatok közé sorolt szervezetek közvetlenül, míg a kultúra, az oktatás, a vallás, a településfejlesztés és a környezetvédelem céljával működő szervezetek – amennyiben szükséges – közvetve tudják befolyásolni a döntéshozókat

– olvasható.

Az intézet szerint a jogvédelem és a nemzetközi kapcsolatok közé sorolt szervezetek közvetlenül, míg a kultúra, az oktatás, a vallás, a településfejlesztés és a környezetvédelem céljával működő szervezetek – amennyiben szükséges – közvetve tudják befolyásolni a döntéshozókat.

Az elemzésből kiderül,

több uniós tagországban is létezik a magyar törvényhez hasonló rendelkezés.

Németország mellett a legszigorúbb szabályozás Ausztriában létezik, ahol 2013 óta olyan „lobbinyilvántartást” vezet az állam (az Egyesült Államokhoz hasonlóan), amelyre olyan NGO-knak is kötelező regisztrálni magukat, melyek ugyan társadalmi szervezetként vannak bejegyezve, de nyílt politikai célokért küzdenek. Ausztriában például az Amnesty International is lobbistaként van nyilvántartva, ami a szervezet számára semmiféle hátrányt nem okoz.

Az írják:

Az elmúlt évtizedben megfigyelhető, tapasztalható és dokumentálható tendencia volt, hogy tucatnyi jogvédő szerveződés vett részt közéleti akciókban, adott ki politikai tartalmú közleményeket, tartott tüntetéseket (sokszor társulva ellenzéki pártokkal) a magyar kormánnyal, illetve egyes esetekben a többségi társadalom »elnyomásával« szemben.

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Több mint százezer hektáron folytatódik a szúnyogok irtása

Több mint százezer hektáron folytatódik a szúnyogok irtása

Négyszázhatvan települést érint a szúnyoggyérítés – közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) helyettes szóvivője hétfőn az MTI-vel.

Statisztika bizonyítja, hogy a migrációs válság óta jobban cseszeget minket az EU

Statisztika bizonyítja, hogy a migrációs válság óta jobban cseszeget minket az EU

Az Európai Unió oldalát bújva hamar kiderül: a magyar kormány joggal állítja, hogy Brüsszel a migráció miatt vegzálja Magyarországot. 2015 óta nagyjából annyi kötelezettségszegési eljárást indítottak ellenünk, mint a Medgyessy-, Gyurcsány- és Bajnai-kormányok alatt összesen, ugyanakkor az eljárások felét nem tudták eredményesen lezárni.

Fél évszázadot ugrik előre az időben a Magyar Honvédség a Leopardokkal

Fél évszázadot ugrik előre az időben a Magyar Honvédség a Leopardokkal

A Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program keretében megrendelt Leopard 2-es harckocsikkal új fejezet nyílik a Magyar Honvédség életében. A megváltozott gazdasági helyzetre és a biztonságpolitikai kihívásokra reagálva megkezdődött a páncélos fegyvernem újjáépítése, amihez új, fiatal katonákra is szükség van – írta a Magyar Nemzet hétfőn.

„A keleti partnerség az Európai Unió egyik legfontosabb politikája”

A keleti partnerség az Európai Unió egyik legfontosabb politikája – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Tbilisziben hétfőn.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére