Tevékenységüknek olyan eredményei vannak, mint a Gyöngyöspatát lehetetlen helyzetbe hozó ítélet (hatvanhárom cigány fiatalnak ítélt meg százmillió forintot a bíróság kártérítés címen, amiért a helyi iskolában elkülönítve oktatták őket) vagy a kényelmetlenségükre hivatkozó bűnözők kártalanítására kifizetett tízmilliárd forint. Soros liberális jogvédőinek köszönhetjük mindezt. Ők azok, akik a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok hálózatának anyagi támogatásával igyekeznek szélsőséges társadalmi vízióikat ráerőszakolni Magyarországra. Céljaik eléréséhez a két fő eszközük a perlési politizálás és a szakmai-társadalmi befolyásolás.

A perlési politizálás stratégiai perek indítását, azaz gondosan kiválasztott ügyek bíróságra vitelét jelenti, annak reményében, hogy az ítéletek, illetve azok súlya kikényszeríti majd a kezdeményezők által óhajtott változásokat. Ezeknek a törekvéseknek köszönhetjük, hogy 2015 márciusa és 2016 februárja között csaknem kilencezer, a magyarországi börtönviszonyokkal összefüggő beadvány landolt az Emberi Jogok Euró­pai Bíróságán (EJEB). A stras­bourgi törvényszék ezek közül 99-et döntött el a szűk egy év leforgása alatt, és ezekben összesen több mint másfél millió euró, azaz csaknem félmilliárd forint kártalanítást ítélt meg, amivel arra kényszerítette a magyar államot, hogy megváltoztassa a büntetés-végrehajtási törvényt. A jogszabály-módosítás után a börtönbiznisz nem ért véget, csak „hazaköltöztek” az eljárások, a bűnözőknek kifizetett összeg pedig mára tízmilliárd forint körül lehet.

Ahogy a Magyar Nemzet írja, a perek igazi céljáról a Helsinki Bizottság 2016-os, a börtönzsúfoltság enyhítésére összeállított javaslatcsomagja árulkodik.

Ebben többek között az szerepel:

Soros liberális jogvédői a büntető törvénykönyv szabályainak fellazítását akarták elérni. Jóllehet, az országgyűlési képviselőkkel szemben őket senki sem hatalmazta fel a jogalkotásra. Soros emberei így játsszák ki a jogot a demokráciával szemben.

Ami a másik eszközt, a szakmai-társadalmi befolyásolást illeti, a Magyar Nemzet azt írja, hogy az már a jogi egyetemeken elkezdődik. A cél, hogy az egyenlő bánásmód iránt érzékeny és az antidiszkriminációs jogban jártas jogászok kerüljenek ki az egyetemekről. A megszólított fiatalok később jó eséllyel ügyvédi, ügyészi vagy bírói pályára lépnek, közben azonban érzékenyítés címszó alatt, uniós forrásból (vagyis részben a magyar adófizetők pénzén) és a Soros-hálózat finanszírozásával tovább folyik ideológiai nevelésük.

A Magyar Nemzet elemzése szerint a rendőrök és az újságírók is célkeresztben vannak. A lap szerint a Helsinki Bizottság például az Európai Visszatérési Alap 7,5 millió forintjából készített jegyzetet rendőrök és bírák számára arra vonatkozóan, hogyan bánjanak a migránsokkal. A pénzből kétnapos tréningeket is tartottak nekik. 2014-ben az Európai Integrációs Alap 5,5 millió forinttal járult hozzá „médiaszakemberek képzéséhez a befogadó társadalomért”. A projekt részét képezte – egyebek mellett – egy egyetemi tanmenet kidolgozása és oktatás a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben. Ugyancsak ezekben az években az Euró­pai Bizottság több mint 14 millió forintot adott többek között a letartóztatás alternatíváját jelentő, tehát szabadságelvonással nem járó kényszerintézkedések vizsgálatára, és további csaknem kétmillió forintot gyakorló ügyvédek képzésére, míg közel tízmilliót a rasszista, homofób és egyéb gyűlölet-bűncselekmények üldözése érdekében bírák, ügyészek, ügyvédek és rendőrtisztek érzékenyítésére.

Mindeközben a Soros-hálózattól összességében több mint hetvenmillió forintot nyertek el a szabálysértési szankciók enyhítése, a börtönben ülő bűnözők, valamint a cigányok jogainak védelme érdekében meghirdetett programjaikra.