Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Így csinálják a Soros-féle "civil" szervezetek

888.hu

2017.03.21. 15:58

A Századvég Alapítvány tanulmányt készített az NGO-k (non-governmental organization; nemkormányzati szervezetek) befolyásszerzési technikáiról és az ezekkel kapcsolatos aggályokról. A tevékenységüket jelentõs részben külföldi forrásokból fedezõ NGO-kat a hazai közéletben pontatlanul civil szervezetként aposztrofálják, azonban mûködésük jellege hangsúlyosan eltér a több tízezer hazai finanszírozású civil szervezetétõl.
Az NGO-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők

Az NGO-k komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek, sőt bizonyos NGO-k jelentősebb nemzetközi befolyással bírnak, mint egyes államok, politikai szervezetek. Befolyásukat és elismertségüket annak köszönhetik, hogy a vállaltan politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnyben vannak, hiszen magukat civilnek, szakmainak és függetlennek pozicionálják. Fontos kérdés, hogy mire használják az NGO-k a fentebb már említett befolyásukat. A Századvég megállapításai szerint egyes szervezetek egy jól körülhatárolható politikai ideológia terjesztésére. Ideológiailag tehát ezek a szervezetek egyáltalán nem függetlenek.

Tevékenységük során jellemzően az emberi jogi kérdéseket politikai haszonszerzésre használják. De a politikai függetlenségüket is megkérdőjelezi az a tény, hogy az NGO-k aktívan beavatkoznak egy-egy nemzetállam belpolitikájába. Olyan belpolitikai kérdésnek számító ügyekben, mint például a migrációs válság, az azonos neműek házassága, a drogliberalizáció, jellemzően külföldi támogatóik véleményével megegyezően foglalnak állást. Sőt, esetenként az ellenzék kezébe olyan erős politikai eszközöket adnak, amivel azok sikeresen buktathatják meg a kormányzó erőket.

A külföldi forrásokból gazdálkodó szervezetek demokratikus deficittel küzdenek

A képviseleti demokráciákban a politikai ideológiák képviseletére és a belpolitika formálására a demokratikus választásokon erre felhatalmazást szerző politikai pártok jogosultak. Az NGO-k azonban nem mérettetik meg magukat hagyományos értelemben vett választásokon, így kérdéses, hogy valójában milyen alapon is fejtik ki tevékenységüket. Ráadásul az NGO-k elszámoltathatósága is kérdéseket von maga után. A politikai pártok ugyanis annak tudatában működnek, hogy négy évente a választók véleményt mondanak a tevékenységükről és ez adott esetben a politikai megsemmisülésükhöz is vezethet. Ez nem mondható el az NGO-król, akik nem vesznek részt a hagyományos értelemben vett politikai versenyben, tevékenységük teljesen független a választók akaratától, így akkor is nyugodtan működhetnek tovább és alakíthatják egy-egy politikai kérdés társadalmi megítélését, ha egyébként már egyáltalán nincs társadalmi támogatottságuk.

A hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat

Az NGO-k gyakran hangsúlyozzák szakértelmüket, amikor létezésük alapját próbálják alátámasztani. Az NGO-k a szakmaiságukat azzal igyekeznek hitelesíteni, hogy magas nemzetközi és belföldi idézettségükre hivatkoznak, mondván, ha ilyen sokan idézik őket, akkor nyilván szakmailag kompetensek. Csakhogy a magas idézettségük nem kizárólag szakmai kiválóságuknak köszönhető, hanem annak, hogy hálózatosodva működnek. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az egész világot behálózva, szinte minden országban működtetnek fiókszervezeteket, ráadásul a hasonló profilú NGO-k még együtt is működnek egymással. Azaz a magas idézettségüket (és ebből adódóan szakmai hitelességüket is) saját maguk teremtik meg egymás között.

A külföldi finanszírozású szervezetek gyakran támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik

Az NGO-k azt is szeretik hangsúlyozni magukról, hogy ők „mindentől” függetlenek. A fentiek szerint ugyanakkor ideológiai, politikai függetlenségről esetükben nem lehet szó. A Századvég tanulmánya arra is rámutat, hogy az NGO-k anyagilag függenek az őket támogató donoroktól. Ennek pedig az a következménye, hogy az NGO-k a szakmai szempontokat alárendelik a donorjaik gazdasági magánérdekeinek. A NGO-k ilyen gazdasági érdekkijáró tevékenységére remek példát szolgáltatnak a rendszerváltás utáni posztszovjet országok. Ezekben az országokban az NGO-k belefolyva egy-egy ország törvényhozásába – a gazdasági liberalizáció, a szabad piac és a privatizáció törvényesítése mellett kardoskodva – nyugati, tőkeerős, befektetni kívánó donorcégeik gazdasági érdekeiért lobbiztak. A szakirodalom egy része ezért kvázi lobbistaként tekint az NGO-k egy csoportjára. De a közvélemény szemében is inkább lobbistaként jelennek meg az NGO-k. Egy 2013-as európai szintű tanulmány szerint a megkérdezettek 51 százaléka gondolja úgy, hogy az NGO-k lobbisták. Észtországban 100%, Finnországban 93%, Lettországban 80%, Hollandiában pedig 78% azonosította a NGO-kat lobbistaként.

Lobbicégként kellene kezelni az NGO-kat

A tanulmány rávilágít arra, hogy bár az NGO-k valójában lobbistaként működnek, s külföldi érdekeket jelenítenek meg, mégis a civil szervezetekre vonatkozó törvények vonatkoznak rájuk. Ausztria például ugyanakkor 2013 óta egyes, lobbikategóriába tartozó NGO-knak kötelezővé teszi, hogy lobbistaként regisztrálják magukat. Aki pedig ezt elmulasztja, azt pénzbüntetéssel sújtják. Így Ausztriában az Amnesty International, a Greenpeace és a WWF is lobbistaként van nyilvántartva. De hasonló a szabályozás az Amerikai Egyesült Államokban, Németországban és Izraelben is. Ezekben az országokban az NGO-k – a pártokhoz és a lobbicégekhez hasonlóan – kötelesek beszámolni forrásaik eredetéről és donorjaik kilétéről. Ez azért fontos, mert bizonyos NGO-k alig ellenőrizhető forrásokból működnek.

Egyes hazai intézetek is valójában külföldi forrásokból működnek

A Századvég szerint az NGO-k működése legitim, azonban a rájuk vonatkozó szabályozásnak igazodnia kell lobbista jellegükhöz és el kell érni, hogy a választók előtt egyértelmű legyen, hogy ezek a szereplők pontosan kik, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek. Ennek az eszköze lehet ezen szervezetek regisztrációja, továbbá az anyagi forrásaik feltüntetésének szigorúbb szabályozása.

A Századvég tanulmányának zárásaképpen pedig az intézet megvizsgálta azoknak a szervezeteknek a listáját, amelyek Magyarországon külföldi forrásokból gazdálkodva politikai vagy lobbitevékenységet fejtenek ki. Fontos kiemelni, hogy a vizsgált szerveztek esetén nem önmagában a politikai tevékenység lehet aggályos, hanem a források pontos feltüntetésének hiánya. A Századvég által vizsgált szervezeteknek közül

  • az Eötvös Károly Intézet,
  • a K-monitor,
  • az Ökotárs Alapítvány,
  • az Amnesty International Magyarország
  • és a Társaság a Szabadságjogokért

esetén merül fel annak indokoltsága, hogy a jelenleginél egyértelműbben és gyakrabban tüntessék fel a gazdálkodásuk során felhasznált külföldi forrásokat és azok eredetét. Mindemellett más országokhoz hasonlóan megfontolandó volna, hogy a működésüket és vagyongazdálkodást szigorúbb adminisztratív feltételekhez (regisztráció) kellene kötni.

OLVASTAD MÁR?

KOMMENTEK BETÖLTÉSE
Dé:Nash és a liberálisok „politikai korrektsége” rappesített formában

Dé:Nash és a liberálisok „politikai korrektsége” rappesített formában

Ha valakinek nem mondana túl sokat a Dé:Nash név, sőt talán egyenesen semmit, az ne kezdjen el pironkodni, nem érdemes.

Gyurákovics Andrea a 888-nak: Baranyi Krisztina ragaszkodott a közterülethasználati díjhoz

Gyurákovics Andrea a 888-nak: Baranyi Krisztina ragaszkodott a közterülethasználati díjhoz

Baranyi Krisztina, Ferencváros független polgármestere 100 milliós közterülethasználati díjat szedne be az egy évvel ezelőtt leégett, halálesettel járó Ráday utcai református kollégium helyreállítási munkálataiból. Kocsis Máté parlamenti frakcióvezető bejelentette, hogy törvénymódosítást nyújtottak be, hogy ez ne történhessen meg. Hozzátéve: „A ferencvárosi baloldal szégyellje magát!”. Az üggyel kapcsolatban Gyurákovics Andreát, a Fidesz önkormányzati frakcióvezetőjét kérdeztük.

Deutsch jól odaszúrt a társadalomtudósoknak

Tamás EP képviselő Facebook-bejegyzésében fajdalmasan odaszúrt a Deutsch nemzeti konzultáció ellen tiltakozó pszichológusoknak az Index cikkére reagálva.

Gyöngyöspata iskolapere két kérdésben is téma lesz az új nemzeti konzultációban

Horváth László miniszterelnöki megbízott, a térség fideszes parlamenti képviselője szombaton a kormány Facebook-oldalán elérhető videóban beszélt erről.

A kormánypártok szerint a Soros-hálózat egymás ellen uszítja a magyarokat és a cigányokat

A „Soros-hálózat” a gyöngyöspatai iskolaügyben egymás ellen akarja uszítani a magyarokat és a romákat, ezt a célt szolgálja a vasárnap Budapestre tervezett vonulásos tüntetés is – mondta Nacsa Lőrinc kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a kormánypártok nevében szombaton Budapesten újságíróknak.

Egy agglegény titkos naplójából

Egy agglegény titkos naplójából

A kultúrrendőr – Pozsonyi (b)irodalma

Összeáll a CDU a szélsőbaloldallal

Összeáll a CDU a szélsőbaloldallal

Aztán 2021-ben ismét választások lesznek Türingiában, miután korábban „nem megfelelő” eredmény született a német tartományban.

Már olaszországi áldozata is van a koronavírusnak

Olaszországban is van már halálos áldozata az új koronavírusnak – jelentette péntek éjjel az ANSA olasz hírügynökség.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére