A Soros-féle Open Society Foundations európai igazgatója, Goran Buldioski a múlt hét elején a függetlenségéről híres Indexnek adott interjút Nizák Péterrel karöltve, aki a világjobbító szervezet közép-európai programjának vezetője. Buldioski többek között azzal vádolta a magyar kormányt, hogy nem lépett 19, hazai közbeszerzések miatt indult OLAF-vizsgálat ügyében.

Részleteket természetesen sem ő, sem kollégája nem mondott, ezért az interjú megjelenését követően a Magyar Idők megkereste Soros alapítványát, válaszolni azonban képtelenek voltak. Emiatt a lap a Legfőbb Ügyészséghez fordult.

A Legfőbb Ügyészség tájékoztatásából kiderült, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 2012 óta összesen harminc igazságügyi ajánlást intézett a hatósághoz, ami valamennyi esetben elrendelte a nyomozást – vagy amennyiben a hazai bűnüldöző szervek már megkezdték az eljárásukat, az OLAF ajánlását csatolták a nyomozás irataihoz, és annak részeként értékelték.

Az ügyészség hangsúlyozta, hogy az esetek többségében a hivatal valamilyen uniós támogatási program, illetve uniós alapból származó támogatásra vonatkozó pályázat körében észlelt visszaélés miatt tett büntetőeljárás megindítására irányuló javaslatot vagy bűncselekményre utaló jelzést. A nyomozások eredményeként eddig összesen hat ügyben emeltek vádat, közülük egyben már jogerős marasztaló ítélet is született. Hét esetben megszüntették az eljárást, az összes többiben pedig jelenleg is tart a nyomozás – írja a Magyar Idők.

Az OLAF által is vizsgált ügyben legutóbb egy hete a Központi Nyomozó Főügyészség emelt vádat, mert egy bűncselekmény elkövetésére létrehozott cég 2009-ben, döntően orvosi diagnosztikai eszközök beszerzéséhez kért támogatást. A pályázaton elnyert összeg feléből csakugyan műszereket vásároltak, viszont az eszközöket túlárazták, a különbözetet pedig megtartották.