Nicolas Ilett, az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) ügyvezető igazgatója az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a Magyarországot érintő OLAF-eljárások ügyében tartott zárt ülésén tényszerűen ismertette a folyamatban lévő eseteket és nem támasztotta alá a vizsgálatokkal kapcsolatos ellenzéki érveket, állításokat és egyéb gyanúsítgatásokat – jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője Brüsszelben az MTI-nek telefonon nyilatkozva hétfőn.

Deutsch Tamás tájékoztatása szerint a Magyarországot érintő 14 folyamatban lévő vizsgálattal kapcsolatban az OLAF képviselője elmondta, hogy a Magyarországot érintő ügyek száma elmarad a többi uniós tagállam eljárásaihoz képest, szemben azokkal az állításokkal, amelyek kiemelkedő számú OLAF-vizsgálatról szólnak.

Az ügyvezető igazgató korrektnek és kielégítőnek minősítette a magyar hatóságokkal való kapcsolattartást. Külön megemlítette, hogy a banki számlaadatokhoz való hozzáférést tekintve az egyetlen olyan uniós tagállam Magyarország, amely kielégítő adatot és információt ad a hivatalnak valamennyi eljárás kapcsán.

Nicolas Ilett elmondta azt is, hogy a 4-es metró súlyos korrupciós ügyeit érintő, esetlegesen visszatérítendő uniós támogatást leszámítva, a maradék vizsgált ügyek elmarasztaló ítélete miatt visszafizetendő összeg ugyancsak alul marad a többi európai uniós tagország várható visszatérítéseitől.

A Fővárosi Közgyűlés a 4-es metró beruházásához kapcsolódó korrupciót vizsgáló munkacsoportja múlt héten küldte el jelentését az Európai Parlament (EP) Költségvetési Ellenőrző Bizottságának további támpontokat nyújtva a vizsgálatokhoz, illetve a metróberuházáshoz kapcsolódó ügyek megtárgyalásához.

A közgyűlés február 22-én döntött az OLAF-jelentéshez kapcsolódóan a korrupciót vizsgáló munkacsoport létrehozásáról, és október 25-én fogadta el a jelentését.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) 4-es metró beruházásával kapcsolatos február elején kiadott több mint százoldalas jelentéséből kiderül, hogy a projekt összértéke 452 milliárd forint volt, ebből a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalással vagy szabálytalan felhasználással, 166 milliárdot pedig elloptak. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása, és ez utóbbi összeget követelheti vissza az Európai Bizottság.