Kovács Zoltán válaszában így ír:

Kedves Szerkesztő!

Kenneth Roth véleményének középpontjában az „Európában az autoritárius rothadás leállításának gondolata” áll. Kenneth Roth csatlakozik azon tucatkritikusokhoz, akik bírálják az Orbán-kormányt és sértegetik a magyar népet, mikor azt mondják, hogy Magyarország járványellenes rendkívüli intézkedései „diktatúrának” minősülnek.

Amit ezek a kritikusok soha nem fognak mondani, az az, hogy Magyarország intézkedései a görbe laposabbá tételében – eddig – eredményesek voltak, és szintén azok az egészségügyi rendszer továbbfejlesztésében, illetve a magyar életek megmentésében.

Az adatok azt mutatják, hogy – mondta Ledia Lazeri, az Egészségügyi Világszervezet budapesti irodavezetője a hét elején vele készített interjúban –, hogy Magyarországnak sikerült elkerülnie a [megerősített koronavírusos esetek] exponenciális növekedését.

A kritikusok nem veszik figyelembe azt a tényt sem, hogy ezek az intézkedések népszerűek a magyar emberek körében. Egy közelmúltbeli közvélemény-kutatás szerint az emberek közel 60 százaléka úgy véli, a rendkívüli intézkedéseket a világjárvány végéig meg kell hosszabbítani. Miközben a Human Rights Watch igazgatója elítéli az „autoritárius rothadást”, addig a magyar nép a kormány határozott kezét keresi hajónk viharból való kinavigáláshoz.

A bírálók nagyvonalúan figyelmen kívül hagyják azt a tényt is, hogy sok EU-állam rendkívüli helyzetet rendelt el, és néhány állam a kormánynak elsöprő hatásköröket adott. A svájci szövetségi kormány például irányelvek útján hozhat döntéseket, megkerülve a törvényhozást. Spanyolországban a parlament működik ugyan, de nem kérdőjelezheti meg a kormány döntéseit.

De Roth és társai nem aggódnak ezen országok diktatúrája miatt. Nagyvonalúan elhagyják ezen részleteket, mert az nem a jogállamiság „megsértése”. Éppen ellenkezőleg.

Kenneth Roth néhány heteket késve érkezik ugyan a pástra, ettől függetlenül szorgalmasan másolja mindazt, amit a nyugati kritikusok írtak, akik persze mindannyian ugyanabból a liberális magyar forrásból dolgoztak.

Orbán és uralkodó Fidesz-pártja – írja Roth – átpolitizálta a bíróságokat, megsemmisítette a független médiát, megsemmisítette az akadémiai szabadságot, felbomlasztotta a civil társadalmat.

A bíróságokkal, a médiával, az akadémiai szabadsággal és a civil társadalom állítólagos sérelmeivel, amellyel kapcsolatban az Európai Bizottság vitatta az Orbán-kormány intézkedéseit, már foglalkoztunk.

Mindemellett a televíziós és internetes orgánumokban is a kormányt meghökkentő kritikák érik. Ezek révén megvalósítható az olvasóközönség megosztása, továbbá e fórumok figyelemre méltó eredményeket érnek el az internetes oldalak megtekintésében. Roth ennek ellenére azt állítja, hogy Orbán megsemmisítette a független médiát.

Utalnak Joseph Goebbelsre, aki azt írta: Ha elég nagy hazugságot mondasz, és megismételted, akkor az emberek végül azt el fogják hinni.

A bírálók olyan felháborító és lesajnáló sértéseket mondhatnak, mint Roth is – „Tízmillió uniós polgár él autoritárius uralom alatt” – és egyiküknek sem kell bizonyítékot hoznia állítására. A mainstream média lehetővé teszi számukra, hogy elutasítsák vagy teljesen figyelmen kívül hagyják a bőséges, tényalapú ellenérveket.

Mint Schöpflin György a közelmúltban írta, olyan diskurzus alakult ki, amely „megváltoztathatatlan és megkérdőjelezhetetlen”. „Bárki számára, aki szovjet típusú rendszerben élt„ – tette hozzá Schöpflin -„ez valóban nagyon ismerősnek tűnik.”

Nem furcsa, hogy abban az időben, amikor Európa elmúlt 100 évének legkiterjedtebb válságával szembesül, a liberális elit klikkje ragaszkodik ahhoz, hogy a napjaink szerintük legsúlyosabb problémáját egy közép-európai kicsi ország kormánya jelenti, amely mindent megtesz azért, hogy megvédje polgárainak egészségét és biztosítsa megélhetését?

Eljön az idő, amikor a szuverén nemzeti kormányok fellépése eredményesnek bizonyul, s megállíthatja a globalista rothadást, amely aláássa a valódi európai szolidaritást.

Kovács Zoltán