A varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet megrendelésére készített, a magyar-lengyel kapcsolatokra, valamint a visegrádi csoport (V4) megítélésére is vonatkozó komplex közvélemény-kutatást a Századvég elemzője, László Tamás ismertette.

A június végén, július elején ezerfős mintán gyűjtött adatok mellett hat, úgynevezett fókuszcsoportos beszélgetés eredményeit is feldolgozták.

A kvantitatív felmérés szerint a magyarok közel 90 százaléka pozitívan vélekedik Lengyelországról, egyúttal a válaszolók több mint fele – különösen a 18 és a 39 év közöttiek – úgy gondolja, hogy érdemes lenne növelni a lengyelek és a magyarok közti kapcsolat intenzitását.

A pozitív viszonyt a válaszadók nemcsak a lengyelek barátságosságával, „rendességével”, vendégszeretetével, Lengyelország szépségével indokolták, hanem azzal is, hogy a lengyeleknek jó a kapcsolatuk a magyarokhoz. Sokan fontosnak tartották ebben a vonatkozásban a lengyelek és a magyarok közötti hasonlóságot. A lengyeleket a megkérdezettek 32 százaléka elfogadná szomszédjának, 18 százalék akár házastársnak is.

A témát elmélyítő fókuszbeszélgetésekben a megkérdezettek gyakran említették a lengyelek kedvességét, nyitottságát, a magyarokhoz való hasonlóságát és vallásosságát is. Úgy vélték, hogy Lengyelországban a vallás miatt bizonyos kiegyensúlyozottság, harmónia uralkodik.

A V4-együttműködésről a válaszadók közel 60 százaléka pozitívan vélekedik. A legpozitívabb képük Lengyelországról van, amelyet 21,9 százalék nevezett a legrokonszenvesebbnek, miközben Csehországot 9,9 százalék, Szlovákiát pedig 6,8 százalék tartotta a számára legkedvesebb visegrádi országnak.

A V4 nemzetei közül a magyarok a leggyakrabban (43,2 százalék) a lengyeleket érezték a leginkább hasonlónak a magyarokhoz. Többen viszont úgy értékelték, hogy Lengyelországról kevesebb információ áll a rendelkezésre Magyarországon, kevesebb hír érkezik a médiából, az emberek ritkábban utaznak a két ország között, mint például a Magyarországgal szomszédos Szlovákia esetében.