A Magyar Idők összeszedte a Vona Gábor pártjához köthető, hivatalos és nyilvános gazdasági dokumentumokat, melyekből az rajzolódik ki, hogy

A Jobbikot 2010 óta többször is ellenőrizte az ÁSZ.

Már rögtön az elején, a 2010-es kampányelszámolásnál számos szabálytalanságot állapítottak meg a számvevők. Hiányos volt a párt kampányelszámolása, a kampánytevékenység jogszerűségét igazoló szerződések, egyéb dokumentumok pedig esetenként hiányoztak.

Az ÁSZ 2012-ben zárta le a párt 2009-es és 2010-es gazdálkodásának áttekintését. Akadt gond itt is bőven. A beszámolók összeállításánál a párt megsértette a számviteli alapelveket (szervezeti egységek bevételei és kiadásai hiányosan szerepeltek, problémás leltározás és ellenőrzési rendszerek), így a dokumentumok egyik évben sem mutattak megbízható és valós képet Vonáék gazdálkodásáról.

2013-ban és 2014-ben is több szabálytalanság történt a párt finanszírozásánál. Az ÁSZ szerint a Jobbik ­2013-as beszámolója, illetve 2014-es pénzügyi kimutatása sem felelt meg a törvényi előírásoknak. A párt mindkét évben nem a gazdasági események tényleges tartalmának megfelelően számolta el a kiadásait. A számvevőszék azt is feltárta, hogy a párt 2013-as és 2014-es könyvvezetése és gazdálkodása nem felelt meg a jogi előírásoknak.

A Jobbik 2015-2016-os ellenőrzésére 2017-ben történt volna, ha Vonáék – az ÁSZ állítása szerint – átadták volna a kért dokumentumokat. A hivatal erről tájékoztatta a nyomozó hatóságot, amely elkezdte feltárni a körülményeket. Közben azonban az ÁSZ is kapott egy hatósági jelzést, s ez alapján hozzáfogott a Jobbik idei első fél éves plakátszerződéseinek ellenőrzéséhez.

Az ÁSZ megállapította: a csicskapárt több mint 331 millió forintos tiltott támogatáshoz jutott. A szankció ugyanakkor az összeg duplája lehet, hiszen nem elég, hogy a tiltott támogatást be kell fizetni a költségvetésnek, az érintett párt állami támogatása pontosan ugyanannyival kevesebb lesz legközelebb.

– tájékoztatta a lapot az ÁSZ. Eszerint a Jobbiknak csupán egyetlen napja maradt arra, hogy érveit kifejtse, és meg­győzze az ÁSZ-t arról, hogy plakátkampányával nem sértette meg a törvényi előírásokat.

Közben kiderült az is, hogy színlelt szerződést köthetett Vona Gábor pártja és a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Publimont. Az adásvételi szerződésnek álcázott bérleti szerződés célja az lehetett, hogy kijátssza a településkép-védelmi törvény listaáron történő plakáthirdetésre vonatkozó rendelkezésit, részben pedig az, hogy a választási kampány időszakában a Jobbiknak olcsó plakáthirdetési felületet biztosítson.