A tanulmány és az új projekt egyik alapvetése, hogy az Európai Unió jövőjével kapcsolatban két egymástól igencsak eltérő elképzelés bontakozott ki napjainkra. Az egyik a föderalista tábor, amely szerint Európa jelenlegi válságára a legjobb gyógyír a „még több Európa”, azaz egy olyan föderális államszövetség terve, amely sok tekintetben hasonlítana az Egyesült Államokra, ezért is nevezik az elképzelést Európai Egyesült Államoknak. A másik oldalon a szuverenisták állnak, akiknek kiindulópontja, hogy nincsenek meg a feltételei annak, hogy létrejöjjön egy központi kormányzás az EU-ban. A nemzetállamok ugyanis az évszázados függetlenségüket nem kívánják feladni, hiányoznak az egyesülés lelki, kulturális és társadalmi feltételei.

– olvasható az Alapjogokért Központ tanulmányának bevezetőjében, amelyben arra keresik a választ, hogy milyen konkrét intézményi reformokra van szükség az Európai Unióban ahhoz, hogy létrejöjjön a nemzetek Európája.

A tanulmány szerint abban többnyire az egymással szemben álló politikai erők is egyetértenek, hogy az Európai Unió válságban van, így döntenie kell, hogy milyen irányba haladjon tovább, hiszen a működésképtelenség hosszabb távon széteséshez vezethet. Az említett politikai táborok, a föderalisták és a szuverenisták azonban gyökeresen másképp látják Európa és benne az Európai Unió jövőjét.

Forrás: Alapjogokért Központ

Az Alapjogokért Központ álláspontja szerint a föderalisták által képviselt erőltetett egységesítés legnagyobb buktatója a közös identitás hiánya. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az európai népeket és nemzeteket valóban összetartják a közös civilizációs alapok, a görög-római kultúra, a zsidó-keresztény vallás és értékrend. Bár ezek az alapok fontosak, a tanulmány szerint látható, hogy ezek az értékrendi szálak Nyugat-Európa-szerte meggyengültek, másrészt

Az Európai Unió válságát tehát nem szuperföderális keretek, hanem a szuverén nemzetállamok laza szövetségének létrehozásával lehet megoldani, mely szövetség a tagállamok egyenrangúságára és egyenlő szavazati jogára épülne, beleértve ebbe a vétójog lehetőségét is. Ehhez mindenekelőtt a jelenlegi intézményrendszer radikális reformjára van szükség az Alapjogokért Központ olvasatában, megerősítve a kormány- és államfőkből álló Európai Tanács szerepét, mely a nemzetállamok szuverenitásán alapszik, szemben az Európai Bizottsággal.

A tanulmány szerint Brüsszel megreformálása szempontjából fontos a transzparencia megteremtésének kérdése is, hiszen a döntések gyakran informális keretek között történnek a személyközi hálózatok segédletével.

– áll az Alapjogokért Központ kiadványában, amelynek egyik legfőbb üzenete, hogy az Európai Unió válságára a szuverenisták megoldása jelenthet garanciát, mely mind a nemzetállamok, mind az európai polgárok akaratának megfelelne.