Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Esélye sincs jobboldali pártnak a Fidesz–KDNP mellett

888.hu

2020.10.26. 14:00

A XXI. Század Intézet elemzésében a kormánypártok mellett a „jobboldalon” próbálkozó politikai tömörüléseket, pártokat, az Orbán-kormányt támadó, magukat konzervatívnak nevező értelmiségieket és fórumaikat mutatja be, továbbá rámutat sikertelenségük okaira és szükségszerű kudarcukra is.

A politikai senki földjén

 

Az Orbán Viktor által létrehozott nemzeti koalíció lefedi a hazai jobboldal egészét, így ott a kormánypártok mellett mára nem maradt politikai tér...”

– vonja le a következtetést a XXI. Század Intézet tanulmánya.

Az önmagukat „kritikus konzervatívnak” nevező értelmiségi csoportoknak, valamint az úgynevezett centrumpártoknak sincs valódi társadalmi bázisuk, ahogy a Jobbik is kudarcot vallott az „Orbán-ellenes jobboldaliak” megszervezésében. Az elemzés azt is megállapítja, hogy az úgynevezett „csalódott fideszes” közszereplők rendre a politikai „senki földjén” találják magukat, az általuk alapított pártok pedig a baloldali–liberális szivárványkoalíció „jobboldali” segédcsapataivá válnak.

A töredezett baloldalon továbbra is csekély tagsággal rendelkező és alacsony szavazóbázissal bíró pártok versengése folyik, míg a jobboldalon a Fidesz–KDNP vezető szerepe immár több mint egy évtizede megkérdőjelezhetetlen.

Az Orbán-kormány által létrehozott nemzeti koalíciónak sikerült számos korábbi társadalmi törésvonalat elfedni, és több millió embert maga mellé állítani. A magas társadalmi támogatottsággal bíró, 2010 óta tartó kormányzás lépésről lépésre bővítette ki a nemzeti ön- és érdekvédelmet: előbb Magyarországon, majd a magyarok lakta Kárpát-medencében, végül – a V4-ek együttműködésében vezető szerepet vállalva – a közép-európai térségben.

A Jobbik története is egyértelmű bizonyíték arra hogy a jobboldalon a Fidesz–KDNP szövetségen kívül nincs politikai tér más pártok számára.

Az egykori nemzeti radikális Jobbik néppártosodása ebből a felismerésből kiindulva mozdult el balra, amely lépéssel el is vesztette jobboldali szavazóbázisának nagy részét. A nemzeti radikális szubkultúra és

a Jobbik ideológiai átalakulásának köszönhetően jelentős mennyiségű nemzeti radikális értelmiségi hagyta el a pártot.

Míg a 2015-ös és a 2016-os soltvadkerti találkozón számos jobboldali értelmiségi (köztük Bán János és Borbély Zsolt Attila) vett részt, addig 2017-ben már meghívót sem kaptak, vagy nem mentek el. A párt mögül folyamatosan kihátráltak a támogatói is, így például a mozgalom utánpótlására alapított Atilla Király Szellemtudományi és Nemzetstratégiai Akadémia, a Magyar Hüperión folyóirat szerkesztősége és a nemzeti rockot játszó zenekarok (Ismerős Arcok, Kárpátia, Romantikus Erőszak).

Mára már látható, hogy

a Jobbik a 2018-as választási kudarc és Jakab Péter pártelnökké választása után teljesen betagozódott az ellenzéki szivárványkoalícióba.

 

„Csalódott fideszesek” a baloldalon

A politikai senki földjére került értelmiség nagy részére jellemző, hogy bár egykor támogatói voltak a kormánypártoknak, az elmúlt tíz év során fokozatosan a jobboldal peremére kerültek. Ebből fakadó sértődöttségüknek vagy személyes ambíciójuknak köszönhetően ugyanakkor továbbra is aktív közéleti szerepet vállalnak, tevékenységük azonban a konstruktív kritika helyett sokkal inkább a jobboldali kormány megdöntésére irányul.

A baloldali sajtó által „csalódott fideszeseknek” vagy „Fidesz-árváknak” nevezett értelmiségiek csoportját szívesen szerepeltetik az ellenzéki pártok és kormánykritikus médiumok.

A „csalódott fideszesek” táborát alapvetően két nagyobb csoportra oszthatjuk, az egyik azokat az egykori konzervatívokat fogja össze, akik ma már jelentős szerepet vállalnak a baloldali–liberális–zöld szivárványkoalíció munkájában. Közülük a legismertebbek közé tartozik a konzervatív, keresztény értékeket valló Márki-Zay Péter, aki saját bevallása szerint sokáig Fidesz-szimpatizáns volt, manapság viszont az ellenzéki pártok koordinációjának feladatára bejelentkező Mindenki Magyarországa Mozgalom vezetőjeként ismert.

Szintén ide sorolható Balázs Zoltán, Mellár Tamás és Urbán László. Mellár 2006-ban még a Fidesz képviselőjeként jutott be a pécsi közgyűlésbe, a 2018-as országgyűlési választásokon azonban bár független jelöltként, de az MSZP, a DK, a Párbeszéd és az Együtt közös jelöltjeként mérettette meg magát. Az 1994-es országgyűlési választásokon a Fidesz színeiben a parlamentbe bejutott Urbán László – akit az 1998-ban megalakult, első Orbán-kormány pénzügyminiszter-jelöltjeként tartottak számon – ma már a Bajnai Gordon-féle Haza és Haladás Közpolitikai Alapítvány gazdaságpolitikai kabinetjének egyik vezető koordinátora, emellett pedig Balázs Zoltánnal együtt a nemrégiben – leginkább a baloldalhoz köthető elemzők által – megalapított Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja.

A másik csoportot azok a „kritikus értelmiségiek” alkotják, akik bár ideológiájukat és értékrendjüket tekintve továbbra is a politikai paletta jobb oldalára sorolják magukat, de mivel nem értenek egyet a Fidesz–KDNP által képviselt nemzeti konzervativizmussal, alternatívát igyekeznek kínálni a kormánypártokkal szemben.

Erre a kísérletre jellemző, hogy a pártrendszer tömbösödése és a kiélezett kormány–ellenzék viszony miatt egy idő után szükségképpen oldalt kell választaniuk, így a baloldal mellé sodródnak.

Sokan közülük önálló konzervatív párt megalapításban látták a megoldást, azonban az elmúlt tíz év során létrehozott jobboldali törpepártok egyetlen esetben sem tudtak mérhető eredményt elérni az országgyűlési választásokon. Ilyen volt többek között az első Fidesz-kormány stratégiai tanácsadója, Béndek Péter által 2014-ben alapított Polgári Konzervatív Párt (PKP), amely a 2018-as országgyűlési választásokon egyetlen jelöltet sem tudott állítani. Ide sorolhatjuk továbbá a pedagógustüntetéseken megismert Pukli Istvánt (Polgári Világ Pártja), Kupa Mihályt (Összefogás Magyarországért Centrum Pártja) vagy éppen a Horn-kormány alatt bevezetett gazdasági csomagja miatt hírhedtté vált, gazdaságilag szélsőjobboldali (azaz neoliberális) Bokros Lajost (Modern Magyarország Mozgalom), akiknek a pártjai a szavazók egy százalékát sem tudták megszólítani az elmúlt évek országgyűlési választásai során.

 

Sikertelenek az eddigi próbálkozások

Az Orbán-kormány mögött létrejött egységes jobboldal a történelmi előzményekből kifolyólag

rendpárti és karakteresen antikommunista.

A magyar jobboldali szavazóbázis gyanakvó a szocialistákkal szemben, így elutasítanak minden olyan „kritikus konzervatív” álláspontot, amely bármilyen formában együttműködik a baloldallal, vagy meg akar felelni a liberális értelmiségnek.

A „csalódott fideszesek” és a „kritikus értelmiségiek” által alapított pártok, szervezetek és fórumok ebből kifolyólag nem lehetnek sikeresek, hiszen egyfelől megfelelési kényszer, másfelől a politikai átállás gyanúja merül fel velük kapcsolatban.

A 2022-es választáshoz közeledve az egyre kiélezettebb versenyben az önmagukat jobboldaliként definiáló, de a kormánypártokat kritizáló személyeknek, értelmiségi csoportoknak, fórumoknak és pártoknak dönteniük kell: maradnak a politikai senki földjén, vagy egyfajta „jobboldali” segédcsapatként az ellenzéki szivárványkoalícióhoz csapódva vágnak neki az országgyűlési választásoknak.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Afganisztáni háborús bűnökkel vádolják az ausztrál elit alakulat több tagját

Meneszthetik az ausztrál különleges erők tizenhárom tagját, miután napvilágra került egy jelentés, amely törvénytelen gyilkosságokról számolt be Afganisztánban – mondta el Rick Burr, az ausztrál hadsereg vezetője.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére