A Migrációkutató Intézet „A dublini rendszer javasolt reformja a zsákutcás kvótára épül” című elemzésében az Európai Parlament legutóbbi, a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjáról szóló javaslatával foglalkozik.

A tanulmány egyúttal röviden bemutatja az uniós jogalkotás alapvető jellemzőit, illetve a dublini rendszer átalakítása kapcsán eddig felmerült elképzeléseket. Erre azért van szükség, mert az Európai Unió bonyolult döntéshozatali rendszerében sokszor követni is nehéz, hogy egy adott koncepció, javaslat hol tart éppen.

Az előzmények felvázolása azért is fontos, mert a dublini szabályozás konfliktusos politikai kérdés: a vonatkozó rendelet és annak tárgyalásai mindig nagy vitát váltottak ki, a migrációs válság pedig még inkább felerősítette a szereplők közötti nézetkülönbségeket és érdekellentéteket. A Migrációkutató Intézet szerint

Megállapításuk szerint ez az irány ebben a kiélezett helyzetben nem oldaná meg a migrációs válságot, ellenben kiválóan alkalmas arra, hogy a tagállamok közötti törésvonalakat tovább mélyítse. A kialakult helyzetben egyedül az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács politikai nyomásgyakorlása, illetve a döntéshozatali eljárásban ténylegesen részt vevő, szakminiszterekből álló Tanács lehet képes megakadályozni az uniós migrációs politika alakításáról szóló viták további felesleges kiélezését.