„Van esély arra, hogy a két év átlagában ne csökkenjen a magyarországi bérek vásárlóereje.” – erről beszélt a Világgazdaságnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, miután Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádióinterjújában azt mondta, hogy a 2022-es és a 2023-as évet együtt kell nézni, és szerinte a két év átlagában megtarthatják az értéküket a hazai fizetések. A kormányfő nem kockáztatott nagyot ezzel a kijelentésével, legalábbis ha a jegybank és a kormány prognózisát nézzük, az előbbi 0,5–1,5 százalékos reáljövedelem-csökkenéssel számol 2023-ra a 2022-es 4,6–4,8 növekedés után, az utóbbi 0,7 százalékos vásárlóérték-bővüléssel, szemben az előző évi 2,2 százalékkal.

A szakszervezeti vezető egy fokkal pesszimistább, úgy látja, a tavalyi 3–4 százalék közötti reálbér-emelkedés után idén hasonló mértékben csökkenhet a fizetések vásárlóereje nemzetgazdasági szinten, tehát összegészében megtarthatják értéküket a keresetek, feltéve, ha az infláció sem emelkedik tovább.

– mondta Palkovics Imre, aki szerint egyedüli gond az infláció, azon belül pedig az élelmiszer- és energiaárak, amelyek az alacsony keresetűek havi költségeinek tetemes hányadát teszik ki, ez pedig nyilvánvalóan feszültségeket fog szülni a munkavállalók körében.

Egyszázalékos reálbércsökkenést vár idén Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki a Világgazdaság érdeklődésére azt mondta, nehéz pontos becslést adni az inflációra, mert az előrejelzésekben is óriási szórás van, a 15-től 20 százalékig terjedően, ő 17,5 százalékkal számol, ami némileg lehet magasabb az általa várt 16–17 százalékos bruttó bérnövekedési ütemnél.

Hozzátette: a nyáron mehet be először 20 százalék alá az infláció, majd júliustól már magasabb lehet a bérdinamika,

Szerinte az ősszel már felerősödnek a dezinflációs hatások, a forint stabilizálódása, a mezőgazdaság javuló teljesítménye, illetve az importinfláció hatásának enyhülése egyaránt azt eredményezi, hogy novemberben 10 százalék alá bukik a drágulás üteme.

Palkovics Imre arra is felhívta a figyelmet, hogy a közszféra béremeléseit nagyban befolyásolja még az állami közszolgáltató szektorban található 150–200 ezer munkavállalót érintő bérfejlesztés, amelyről kedden formálisan elindulnak az egyeztetések a szakszervezetek és az állami tulajdonú vállalatok, valamint az érintett minisztériumok képviselői között. Minderre azért van szükség, mert a hároméves bérmegállapodásban rögzített utolsó, idei évre vonatkozó 3–4 százalékos emelést teljes egészében felemésztette az infláció, ami komoly bérfeszültséget okozott az érintett ágazatokban.

Palkovics Imre elmondta, a szakszervezetek egy 20 százalékos emelést szeretnének kiharcolni, ám szerinte erre kevés esély van, reálisabbnak tart egy a minimálbér-megállapodásnak megfelelő, 14–16 százalék közötti emelést, ami azért fontos, mert ezzel sikerülne 2023-ban is megőrizni a fizetések vásárlóerejét. Ismertetése szerint a szakszervezetek egy differenciált bérfejlesztésre tesznek javaslatot, amelyben minél alacsonyabb keresete van valakinek, annál nagyobb, akár az inflációt is meghaladó, 20 százalékos emelésre számíthatna, míg a magasabb kategóriákban, pl. bruttó 500–600 ezer forint fölött csupán 5–6 százalékkal nőnének a fizetések. Hangsúlyozta, ennek a bérrendezésnek az a célja, hogy megvédje a lecsúszástól, a szegénységi küszöb alá kerüléstől az állami szektor dolgozóit, akik családjukkal együtt közel félmilliós társadalmi csoportot alkotnak.