Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo
Kétharmad
 
 
 
 

Ellenzéki cirkusz az MNB körül

888.hu

2016.03.01. 13:58

Kedden szavaz a parlament a Magyar Nemzeti Bank mûködésérõl szóló törvény módosításáról.
BUDAPEST, 13:58

Kedden szavaz az országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosításáról. A napokban az ellenzéki pártok hevesen támadták a javaslatot.

Az egész ügy hátterében két korábbi bírósági döntés áll. December 8-án és idén február 28-án arra kötelezte a bíróság az MNB Pallas Athéné alapítványait, hogy hozza nyilvánosságra gazdálkodását. Az alapítvány a per kezdeményezői szerint közpénzből gazdálkodik, melyet az MNB-től kap, így nyilvánosságra kell hozni, hogy mire költötte forrásait. Az alapítványok jogi képviselője a Kúrián támadta meg a döntés végrehajtását és az alapítványok a legfelsőbb bírói fórum ítéletéig felfüggesztették a határozat végrehajtását – az adatok kiadását.

A mai napon, amennyiben megszavazzák Bánki Erik Fidesz-KDNP-s honatya javaslatát, az alapítványok gazdálkodása kikerül az infótörvény hatálya alól, azaz nem lehet tárgya közérdekű adatkérésnek.

Az ellenzéki pártok egyöntetűen elítélték a törvényjavaslatot, miután szocialista képviselők felhívták a közvélemény figyelmét szavazás előtt álló jogszabályra.

A Jobbik felháborítónak tartja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény javasolt módosítását. Volner János bírálta, hogy a jegybank és alapítványai a parlament bizottságaitól és más szervektől függetlenítve működnek. A Jobbik alelnöke bírálta a Nemzeti Bank vezetőinek tervezett fizetésemelését, mely szintén benne van a törvényjavaslatban.

Vérlázítónak tartja az MSZP a jegybankról szóló jogszabály kedden elfogadni tervezett módosítását. Valamit rendkívüli módon titkolni akar a kormányzat – értékelt Tóth Bertalan frakcióvezető-helyettes.

A Demokratikus Koalíció (DK) az Európai Unióhoz fordul a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény tervezett módosítása miatt.

Schiffer András, az LMP elnöke szerint az előterjesztésnek "nincs értelmezhető szakmai indoka". Azt is megkérdezte: mi olyan sürgős és miért akarják folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni a korlátozásokat.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke kijelentette: elfogadható az üzleti célok védelme a jegybank versenytárs mellett működő társaságainál, mint ahogy a polgári törvénykönyv tisztességtelen piaci versenyről szóló szabályai és az infótörvény összhangba hozása is. Azonban a javaslat számos ponton vet fel alkotmányossági kérdéseket. Az alaptörvény, az infótörvény és a nemzeti vagyongazdálkodásról szóló törvény egyértelműen meghatározza: az MNB-nek, a vállalkozásainak és az alapítványainak a tevékenysége közfeladatnak minősül, és nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. A jogkorlátozásnak ezért konkrét adatokra kell vonatkoznia konkrét indokokkal, de az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható minden tevékenységre.

Bánki Erik a javaslat előterjesztője célként jelölte meg, hogy az MNB eljárásai jobban megfeleljenek a napi gyakorlatnak és gazdasági társaságai ne kerüljenek versenyhátrányba. Értékelése szerint mindhárom módosítás indokolt és a nemzeti érdekeket szolgálja. A kormánypárti politikus jelezte, hogy elsősorban adatvédelmi szempontból változtatnának az alapítványokra és gazdasági társaságokra vonatkozó szabályokon, hiszen amikor ezek nyílt piaci műveleteket végeznek, versenyhátrányba kerülhetnek. Bánki Erik az MNB vezetőinek fizetésemelését uniós irányelvekkel indokolta: a 28 uniós tagállam közül Magyarországon a legalacsonyabbak ezek a bérek. A következő legalacsonyabb fizetés az ír jegybank vezetőjéé, de ő is 31 százalékkal többet keres, mint a magyar.

A törvényjavaslat részletes indoklásában a képviselő más indokokkal is szolgált. A konkrét szöveg szerint: 

az MNB többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaság kezelhet olyan típusú adatokat, amelyek megkérdőjelezhetetlenül az üzleti titok körébe tartoznak."

Szükséges egy olyan jogszabály, amelyből a jogalkalmazó támpontot kaphat ahhoz, hogy valamely közérdekből nyilvános adat megismeréséhez vagy az üzleti titok meg nem ismeréséhez fűződik-e nagyobb érdek. Ennek eldöntése ugyanis sosem egyszerű. Emellett az alapítványok birtokában vannak olyan adatok és üzleti információk, amelyek nyilvánosságra kerülésük esetén befolyásolnák a piaci versenyt.

A törvény szövege leszögezi azt, hogy mi jelenthet aránytalan sérelmet az MNB alapítványai számára, valamint meghatározza az aránytalan sérelem fogalmát is.

Az alapítvány egyik fő jellemvonása, hogy az alapítót (MNB) az alapítvány mint jogi személy létrejötte, illetve az alapítvány létrejöttéhez és működéséhez szükséges vagyoni juttatás teljesítése után tulajdonosi jogok nem illetik meg – áll a törvény szövegében. Mindez azt jelenti, hogy az alapítvány esetében a jogi személy és az azt létesítő alapító még jobban függetlenedik egymástól, mint egy gazdasági társaság esetén. Az alapítvány működését annak létrejöttétől kezdve a kuratórium, vagy egyszemélyes ügyvezető szervként a kurátor felügyeli. Alapítvány létesítése esetén a vagyon olyan mértékű elkülönülésére kerül sor, amely alapján az is megállapítható, hogy az alapító által juttatott vagyon elveszíti közvagyon jellegét.

Tehát miután az MNB létrehozta ezeket az alapítványokat és biztosította a működéshez szükséges vagyont, ezután ezek az intézmények az MNB-től függetlenül működtek. A gazdálkodásuk nyilvánosságra hozásával piaci versenytársaik – akik mondjuk az alapítványokhoz hasonló tevékenységet folytatnak, például pénzügyi képzéseket kínálnak – komoly üzleti előnyhöz jutnának.

Egyébként az új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy mégis nyilvánosságra lehessen hozni az alapítványok gazdálkodását. Egyrészt akkor, ha az adott alapítvány kuratóriuma ezt megszavazza, másrészt tíz év elteltével automatikusan nyilvánossá válnak az adatok.

OLVASTAD MÁR?

Kétharmad
 
 
 
 
KOMMENTEK BETÖLTÉSE

Kövér: holnap szavazatainkkal segíthetünk, hogy Európa ne veszítse el önmagát

Máté evangéliuma nemcsak arra figyelmeztet, hogy minden önmagával meghasonlott ország elnéptelenedik, hanem a hitet is élteti mindannyiunkban, hogy a lélekben önmagára találó nép lélekszámban is gyarapodásnak indul – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Taksonyban, az új református templom és közösségi ház felszentelésén.

A jó idő miatt egy tucat migránsokkal teli hajó indult el Európa felé

A jó idő miatt egy tucat migránsokkal teli hajó indult el Európa felé

Amerika, London, Párizs

Csak két hajón több mint 200 illegális bevándorló utazott, ők hamarosan megérkeznek Máltára.

Csernobil – a kommunista diktatúra legbrutálisabb katasztrófája

Csernobil – a kommunista diktatúra legbrutálisabb katasztrófája

Szabad vasárnap

Szinte végigsöpört a neten a Csernobil nevezetű új, ötrészes minisorozat, nem véletlenül. Testközelből mutatja meg az atomkatasztrófa valódi volumenét, teszi mindezt úgy, hogy az ember a látottak után egyszerűen nem tud nem beleborzongani, ha a Csernobilban történtekre gondol.

Orbán: Mindenkinek ott kell lenni!

Részvételre buzdít a magyar miniszterelnök.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Adatvédelmi tájékoztató ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére