A járványhelyzet esély is a felzárkózásra, ahhoz azonban, hogy 2030-ra utolérjük az uniós átlagot, 2-ről 3 százalékpontra kell kúsznia a növekedési előnynek – mondta a Világgazdaságnak György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Úgy látja, megindult az átrendeződés a munkaerőpiacon, és ha a hazai vállalatok ott lesznek a járvány utáni nyitásnál, nagy lehetőség vár rájuk.

Vg.hu: Matolcsy György jegybankelnök szerint tavaly azért nem tudtunk a kanyarban előzni, mert az állami beruházások nem haladtak megfelelően. Mi volt a probléma forrása?

A válság elképesztő gyorsasággal érte el a világ összes országát. Emlékezzünk vissza rá, egyik napról a másikra állt meg a gazdaság az egészségünk védelme érdekében. Állami beruházásokat elindítani pedig, ha nincsenek eleve – egy esetleges válságra készülve – csőre töltve, hónapok kérdése. A folyamaton egészen biztosan lehet gyorsítani még, de az biztató, hogy november óta újra emelkedik az ágazat megrendelésállománya.Dekonjunktúra idején a bizalom helyreállítása a legfőbb feladata az államnak.

A Gazdaságvédelmi Alappal kapcsolatban azt mondta:

A Gazdaságvédelmi akcióterv más utat követett, mint a többi ország válságkezelése. A kormány nem félelemből és kapkodva, hanem jól átgondolt stratégia szerint hozta meg a legfontosabb döntéseket. Miközben más országok a munkahelyek megőrzésére úgy törekedtek, hogy az otthon ülésért segélyt adtak, addig a magyar kormány a munkaadókkal folyamatosan egyeztetve annyi munkahelyvédelmi bértámogatást adott, amennyi a munkahelyek közvetlen megőrzéséhez szükséges volt, ezáltal hagyta lélegezni a munkaerőpiacot.

Vg.hu.: Mekkora kört értek el a bértámogatási programok, van még tartalék a munkaerőpiacon?

A Gazdaságvédelmi akciótervvel a számításaink szerint 1 millió 547 ezer munkahelyet sikerült megvédeni, és összesen 1 millió 660 ezer munkaképes korút értünk el. Ezek a számok a megvédett, a megerősített, illetve az újonnan létrehozott munkahelyekre vonatkoznak. A fiatalok foglalkoztatottsága terén még vannak tartalékok, ezeket mozgósítjuk középtávon a 25 év alattiak szja-kedvezményével. Másrészt van még lehetőség az időskorúak foglalkoztatásában is, ezért jelentős adókedvezményeket kapnak a dolgozni vágyó nyugdíjasok. A harmadik csoport a gyermeket vállaló nőké, a kisgyermekes anyukáké, őket az eddigi családtámogatásokon túl rugalmas foglalkoztatással támogatjuk.A vendéglátóipar az egyik legnagyobb kárvallottja az elmúlt időszaknak, és kérdéses az ágazat további sorsa.

György László szerint a munkaerőpiac szerkezete átalakult, és egyértelműen kimutatható, hogy a foglalkoztatás a magasabb hozzáadott értékű szektorok felé mozdult el az utóbbi időben. Ma 26 ezerrel dolgoznak többen az IT és 20 ezerrel többen a tudomány területén, mint a válságot megelőzően. A Gazdaságvédelmi akcióterv számos döntése azt a célt szolgálta, hogy előrelépjünk a munka- és tudásalapú társadalom építésében.

Az államtitkár szerint a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrehozásában

Elmondta, ahhoz azonban, hogy elérjük az unió fejlettségi szintjét 2030-ra, éves szinten 3 százalékpontra kell emelnünk a különbözetet. Erre is látunk esélyt, főként annak tükrében, ahogyan a válságot idáig kezeltük.

Vg.hu: Ma jobbak a lehetőségeink, mint a vírusválság előtt?

Igen, mivel az általunk ismert számok alapján a válság során beruházásösztönzésre egyetlen kormány sem költött annyit, mint a magyar. Jelentős fejlesztések zajlanak a gyógyszergyártásban és az élelmiszeriparban, de az exportágazatokban is töretlen a beruházási kedv, ami azt mutatja, hogy a válság ellenére a globális szereplők lehetőséget látnak hazánkban. Már csak emiatt is, a hazai szereplőknek is érdemes szem előtt tartaniuk, hogy olyan üzleti környezet veszi őket körül, amely a kitörés talaja lehet.

A teljes interjú ITT olvasható.