Az intézkedések a Csanádpalota-Nagylak, a Zajta-Nagypeleske, a Garbolc-Szárazberek, az Ömböly-Károlypuszta, a Dombegyház-Kisvarjaspuszta, az Elek-Ottlaka, a Körösnagyharsány-Körösszeg, a Dénesmajor-Feketegyarmat, a Pocsaj-Biharfélegyháza, valamint a Bagamér-Érkenéz határátkelőhelyekre vonatkoznak — írja az MTI.

Görgényi Ernő (Fidesz), Gyula polgármestere a Dénesmajor-Feketegyarmat határátkelő megnyitásáról szólva elmondta: a trianoni békediktátummal a Gyula egykori vonzáskörzetébe tartozó mintegy 30 település kétharmadát elcsatolták az országtól, ám a települések között ma is élő turisztikai, kereskedelmi és személyes kapcsolatok vannak. A határ megnyitása az összeköttetés rövidítésével segíti e kapcsolatok megőrzését, működtetését.

Máté Pál (Fidesz-KDNP), Körösnagyharsány polgármestere úgy nyilatkozott: a település és Körösszeg közötti határátkelő megnyitásával megszűnik a község zsáktelepülés jellege, a Nagyvárad felé történő nyitás hozadéka újabb munkahelyek létrehozása, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatok kiépítése lehet.

Kecskés Gyula (Fidesz), a Hajdú-Bihar megyei Pocsaj polgármestere elmondta: a Pocsaj és Biharfélegyháza közötti határátkelő megnyitása intenzívebb együttműködést tesz lehetővé a két település között. Erősödhetnek a gazdasági és kulturális kapcsolatok, szorosabb viszonyt alakíthatnak ki a határ két oldalán élők. Eddig ha valaki Romániába akart menni, Létavértesnél vagy Ártándnál lépte át a határt, az út most mintegy 40 kilométerrel rövidebb lesz.

– közölte Perneki László, Csanádpalota független alpolgármestere, aki felidézte, a két települést összekötő út 2014-re épült meg uniós támogatással.

Kosztya Zoltán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Zajta Fidesz-KDNP-s polgármestere elmondta, Zajta és Nagypeleske a 20. század elején a szatmárnémeti járáshoz tartozott, de Trianon után pár hónapra Romániához csatolták. A helyi iskolaigazgató, Vitéz Gaál Lajos vette észre, hogy a kihirdetett trianoni diktátum és a megállapodáson megrajzolt térkép nincs összhangban egymással, így a kántortanító szemfülességének köszönhetően a falu visszakerült Magyarországhoz.

– mondta Trefán Gábor (Fidesz-KDNP), Ömböly polgármestere. Hozzátette, élénkülhetnek a rokoni kapcsolatok, többen átjárhatnak Szaniszlóra dolgozni, és a bevásárlóturizmus is feléledhet, hiszen Romániában az áfa sokkal alacsonyabb, mint Magyarországon.

Garbolc határában található a mai Magyarország legkeletibb pontja, amelyet emlékoszloppal is megjelöltek. Az első világháború következménye, hogy a korábban egy közigazgatási egységet alkotó Garbolcot és Szárazbereket a magyar-román határ elválasztotta egymástól; a szomszédos román településre eddig csaknem ötven kilométeres kerülővel lehetett eljutni.

A román külügyi tárca korábban azt közölte, olyan határátkelőkről van szó, amelyekhez az Európai Unió forrásait felhasználva, a határ menti együttműködési program keretében épültek meg az utak 2007 és 2013 között. Az a cél, hogy minél jobban kihasználják ezeket a határátkelőket mindaddig, amíg Románia is csatlakozik a határ szabad átjárását biztosító schengeni övezethez. Románia csatlakozása után ezek az átkelőhelyek állandóan nyitva tartanak majd.