Drasztikus energiaáremelkedés Európában – így érinti Magyarországot
2022.07.07. 19:20
Egy év leforgása alatt megduplázódott a villamos energia és a földgáz átlagára a lakossági fogyasztóknak több európai nagyvárosban is – ez derül ki a finn VaasaETT havi adatgyűjtéseinek (ezt a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közli Magyarországon rendszeresen) összesítéséből.
Miközben például Berlinben 2021 májusában 33,29 eurocentbe került egy kilowattóra, ugyanez 2022 májusában már 42,67 eurocent volt.
Bár a német főváros a tavalyi díjszabásával éllovas volt Európában, azóta hiába drágult mintegy harmadával a kilowattóránkénti átlagár, az idei tavaszi utolsó hónapban már Londonban került a legtöbbe a villamos energia. A brit fővárosban 49,75 eurocentet kellett fizetnie a lakosságnak, ami extrém durva drágulást jelent: egy évvel ezelőtt még csak 26,03 eurocentbe került egy kilowattóra áram. Ez több mint 90 százalékos emelkedés.
Bezzeg Bécs
Még húsbavágóbb drágulás ment végbe Bécsben, ahol éves bázison több, mint a kétszeresére nőtt a villamosenergia lakossági díja. Míg 2021 májusában 22,31 eurocent volt az egységár, addig most májusban már 47,44. Ugyanez a drámai ütem figyelhető meg Róma esetében is.
A spanyoloknál mérsékeltebb ez a folyamat, de Madridban is bekövetkezett egy 30 százalék körüli drágulás. Itt 22,44 helyett 32,22 eurocentet kérnek a szolgáltatók egy kilowattóráért.
Északabbra sem fut kedvezőbb pályát a villamosenergia ára, Koppenhágában például 48,71 eurocentbe kerül az áram, szemben a tavaly ilyenkor kiszámlázott 31,14-gyel. Dublinban 23,93-ról 33,66-ra szöktek fel az árak. Még a kifejezetten stabilnak mondható svéd díjszabásban is szűk 40 százalékos plusz látszik: Stockholmban 18,2 eurocent helyett már 25,26 eurocentet kell fizetni kilowattóránként.
A magyar modell
A közép-európai régiót vizsgálva Prágában 40,14, Pozsonyban 19,03, Bukarestben 16,17, Zágrábban 14,69 eurocentes az aktuális árazás. Ugyanez a sorminta egy évvel ezelőtt 23,96, 16,99, 15,97, 13,58 eurocentet mutatott. Varsóban ugyanakkor némiképp csökkent a villamos energia ára.
Stabilitást csupán két főváros mutat Európa-szerte: Budapest és Belgrád. Ahogy 2021-ben, úgy 2022-ben is a magyar és a szerb fővárosban a legolcsóbb az áram a lakosság számára, ráadásul mindkettő esetében csökkenés figyelhető meg éves bázison. A rezsicsökkentés eredményeként országosan, így Budapesten is fixált ár 2022 májusában egészen pontosan 10,17 eurocent volt. Egy évvel korábban 10,40. Belgrádban ugyanebben az időszakban 8,11-ről 8,10-re változott.
Gázos sztorik
Az európai lakossági gáztérképet vizsgálva ugyancsak az állapítható meg, hogy 2021-hez képest 2022-ben markáns drágulás megy végbe, és egyelőre nem látszik, hol tetőzhet a tendencia. Amszterdamban 10,59 eurocentes árról 26,85-re, a két és félszeresére ugrott a földgáz kilowattóránkénti bekerülése. Ez volt a legdrágább a kontinensen 2022 májusában. A második helyen a svéd főváros zárt, ahol 22,89 eurocentet számítottak fel a szolgáltatók. A stockholmi minta ugyanakkor kivételes, mert itt tavaly még 23,46 eurocent volt a földgáz átlagára, ami akkor a legmagasabb volt Európában.
Valami bűzlik Dániában
A dánoknál már a holland folyamatok tükröződnek vissza: Koppenhágában 10,55-ről dupláztak az árak és 21,92 eurocenten zártak májusban. Bécsben 19,04 volt ugyanez, ami szintén sokkoló drágulás a tavalyi 7,66-os árról. Rómában 8,56-ról indult a drágulás és 18,17 eurocentnél állt meg, ami ugyancsak kétszeres árnövekedést jelent. Madridban a fogyasztók 16,76 eurocentes díjakkal találkozhattak, ami egy éve még 7,01 volt. A berlini 6,66-os ár 13,29-re ugrott.
Különutas magyarok
A közép-európai régióban Prágában 14,92 (6,03-ról), Pozsonyban 5,28 (4,45-ről), Bukarestben 6,27 (3,07-ről), Zágrábban 5,21 (4,61-ről) eurocentbe került egy egységnyi földgáz az idén májusban. Stabilitást megint csak egyedül Magyarország mutat: a magyar fővárosban 2021 tavaszának végén és 2022 tavaszának végén is jócskán 3 eurocent alatt alakult a lakossági végfelhasználói díjszabás. A 2,81 és a 2,75-ös ár – ahogy az áram esetében is – az állami rezsicsökkentés intézményének köszönhető. Ezzel messze Budapesten a legolcsóbb a földgáz lakossági ára egész Európában.
A Makronóm Intézet elemzése szerint az Oroszországból érkező gáz esetében a legfontosabb vezetéken, az Északi Áramlaton (Nord Stream) szemmel látható a június közepén történt drasztikus, 77 millió köbméter/napos mennyiségcsökkenés. A napi 100 millió köbméter földgáz szállítására képes Yamal vezetéken nem érkezik be orosz gáz, a Gazprom az orosz kormány a „barátságtalan országok” vállalatainak szankcionálására hivatkozva megszüntette a gázszállítást Lengyelország felé. A Török áramlat (Turkstream) időszakos karbantartási munkák miatt egy hétig leállt, a ezt követően újra elindult a napi 20–22 millió köbméteres szállítás.
Az európai gáztárolók átlagos töltöttsége 60 százalék. Időarányosan ez nem tűnik rossznak, több mint az előző években megszokott. A geopolitikai helyzet azonban nagyon kényes, a fűtési szezon megkezdése előtt el kellene érni a teljes töltöttséget. A kisebb kapacitású államok 80 százalék körül állnak, a nagyobbak (például Ausztria és Franciaország) esetében már sokkal problémásabb a helyzet. A magyar tárolók 41 százalékos töltöttségi aránnyal rendelkeznek, az Oroszországgal leszerződött gázmennyiség 88–89 százaléka bejön az országba, elsősorban a Török Áramlat és az ukrán gáztranzit vezetékein keresztül. A beérkező adatokból eddig arra lehet következtetni, hogy novemberre nálunk meglesz az EU által előírt 80 százalékos töltöttségi szint.
Szédítő áremelkedés
A helyzet meglehetősen sötét Európa-szerte, a kormányzatok a ‘70-es évek óta nem látott energiaválsággal szembesülnek. A villamos energia esetében 2021. május 1-jén az egyéves határidős ár megawattóránként 60,4 euró volt, a 2022. július 6-án kialakult ár ehhez képest 515,4 százalékkal magasabb. A gáz határidős piacán a júliusi lejárat egy év alatt több mint hét és félszeresére drágult. Az elképesztő áremelkedést látva a kormányok kénytelenek sorra hozni a válságintézkedéseket. Biztosítani kell a téli gáz- és olajellátást, el kell kerülni az üzemanyaghiányt. Németországban például az orosz gáz legnagyobb importőrét segíti meg az állam, Franciaországban a legnagyobb villamosenergia cég kerülhet teljesen állami tulajdonba. Az egekben lévő energiaárak, a szankciók miatt szűkülő orosz szénhidrogén export összeomlással fenyegeti a szektor vállalatait, recesszióval az ipart és a szolgáltatásokat.
A helyzet az euró és feltörekvő országok devizái, így a forint árfolyamára is kihat. A recessziótól félve a piacok kockázatkerülő üzemmódba fordultak át. A közös európai fizetőeszköz árfolyama 20 éves mélyponton áll, a befektetők a biztonságosnak gondolt dollár-eszközökbe menekülnek – olvasható a VG cikkében.