Brüsszel, Bukarest két jó barát, együtt lopják a magyar hazát
888.hu
2018.10.08. 15:40
Brüsszel a románok bûntársául szegõdik a magyarok jogfosztásában, hiszen több magyar család hiába kapta vissza a kommunizmus idején elkobzott ingatlanjait, a román állam bármilyen mesterkedést bevet, hogy ezeket újra államosítsa. A jogi küzdelembe beleállt a Kisebbségi Jogvédõ Intézet is, amely október 11-én nyilvános konferencián foglalkozik az üggyel.
A történelmi eseményeket a románoknál jobban ismerők tudják, hogy a kommunisták sorban kobozták el a magyar birtokosok tulajdonait 1945 után, majd az érintettek a ’90-es évektől kezdték visszakapni az őket illető földeket, erdőket és épületeket. Ám amellett, hogy a román bürokrácia húzza-halasztja a visszaadást, és az ingatlanok többségét máig nem szolgáltatta vissza, ellentámadásba lendült és a '40-es évek végét idéző érveléssel visszaállamosításba kezdett.
A Pesti Srácok megjegyzi, hogy a legabszurdabb viszont mégis az, hogy a zsidók elleni pogromokat, népirtásokat már a ’40-es évek legelejétől, saját örömére végrehajtó fasiszta Románia a román néppel szemben elkövetett háborús bűnökkel vádol magyar magánszemélyeket. Leginkább olyanokat, akiktől birtokokat koboztak el, amelyeket most a háborús bűnökre hivatkozva nem akarnak visszaadni.
A Bánffy családtól 35 ezer hektárnyi erdőt koboztak el annak idején a Kelemen-havasokban. A családfőt, az addigra már Magyarországra távozott Bánffy Dánielt 1946-ban felmentették a háborús bűnök vádja alól, viszont 1952-ben egy koncepciós perben mégis elítélték a távollétében ugyanezen vád alapján. A mai demokratikusnak csúfolt Románia pedig erre az 1952-es ítéletre hivatkozva tagadja meg most az erdők visszaszolgáltatását.
A család mostani ügyintézője, Bánffy Farkas át is települt Magyarországról Erdélybe a kárpótlás ügyintézése végett. A Krónika erdélyi portálnak elmondta, hogy alig éri el az öt százalékot az eddig visszaszolgáltatott javak összessége. Bánffy Farkas célja, hogy visszaszerezze a családi birtokokat, és azokat úgy hozza helyre, hogy az a magyar közösség javát szolgálja és a helybeli magyarok életét segítse. A visszakövetelt 35 ezer hektár viszont akkora terület, hogy semmiképpen sem akar róla lemondani az elrablója, a román állam.
Az unióban viszont elvileg nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a polgárok érvényt szerezhessenek jogaiknak. A valóság viszont egyre inkább az, hogy más elbírálás alá esnek a régi, illetve az új tagállamok polgárai, és nem a jog azonos érvényesítése, hanem a tőkével rendelkező befektetők érdekeinek kiszolgálása történik.
A Kisebbségi Jogvédő Intézet a szlovák kárpótlási törvény körüli jogsértésekkel kapcsolatban is folyamatosan próbál állásfoglalást kicsikarni az Európai Bizottságból, az illetékes uniós ombudsmanból, illetve az Európai Bíróságból, de a magasságos uniós szervek a leggagyibb kifogásokkal pattintják le őket – már ha egyáltalán méltóztatnak válaszolni. Végül is ez nem a nyugati nagytőke magyarországi birtokszerzését szolgálja, így nincs okuk a buzgóságra.
A KJI és a Veritas Intézet október 11-én nyilvános, bárki által látogatható konferencián mutatja be a romániai helyzet történeti hátterét, a jelenkori román jogsértéseket, és felvázolja az EU-ban történő fellépés lehetőségeit.
A konferencia időpontja, helyszíne és programja itt érhető el. A KJI emellett petícióval tervez az Európai Bizottsághoz fordulni, amelyben az aláírók kérik, hogy érvényesíthessék az uniós tagságból fakadó jogosultságaikat, vagyis az EU tartsa be a saját szabályait.
A románok elvették Erdélyt, majd hagyták szétrohadni
Az Erdélyben lezajló román impériumváltás hatásait eddig kevés közgazdasági vagy szociológiai tárgyú mű dolgozta fel. Miközben magyar közgazdászok kiszámolták, hogy 4 év alatt a horthysta Magyarország egy teljes évnyi költségvetését költötte Erdélyre, addig senki sem vette a fáradságot, hogy utánajárjon, mekkora erőforráshoz jutott Románia Erdély megszerzésével.
EZEK IS ÉRDEKELHETNEK
OLVASTAD MÁR?
MÉG TÖBBET SZERETNÉK
