Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az idei Békemenet legfőbb üzenete: mondjunk nemet Márki-Zayra és a háborúra, igent a békére

888.hu

2022.03.09. 16:30

Fricz Tamás politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat.

 

Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum szóvivője sajtótájékoztatón azt kérte, hogy minél többen, magyar zászlókkal vegyenek részt a Békemeneten.

Az útvonalról szólva ismertette: a gyülekező 12 órakor lesz a Komjádi uszoda előtt, majd a Margit híd felé indulnak, a tömeg a Szent István körúton, a Bajcsy-Zsilinszky úton, majd az Alkotmány utcán keresztül érkezik meg a Kossuth térre, ahol Orbán Viktor miniszterelnök mond ünnepi beszédet.

Csizmadia tájékoztatása szerint a mozgássérültek részére a színpadhoz közel elkülönített helyet biztosítanak, ahol magyar paralimpikonok kifejezik, hogy a béke pártján állnak.

 

A Békemeneten lengyel testvéreink, valamint az olasz nemzeti-konzervatív szakszervezet, az UGL népes küldöttsége, illetve a spanyol Solidaridad szakszervezet és a Roma Szeretetszolgálat is részt vesz” – közölte.

Az ukrajnai háborúra térve rögzítette, hogy Európa és a világ biztonságát veszélyezteti, amikor egy szuverén ország, Ukrajna ellen orosz csapatok indítanak agresszív támadást.

 

Magyarország is elítéli az inváziót, Oroszország mind a 27 EU-tagállamot barátságtalan jelzővel illeti”

– emlékeztetett.

Mint mondta, Magyarország „teljes szolidaritással” fogadja a háború elől menekülőket, magyarokat, ukránokat és más nemzethez tartozókat, a visegrádi országok mindent megtesznek a megsegítésükért.

Csizmadia László kitért arra is: a magyarok nagy többsége támogatja a kormány azon döntését, hogy Magyarország ne szállítson fegyvereket Ukrajnának és ne engedje át a területén azokat.

A CÖF alapítója beszámolt arról is, hogy a Békemenet megemlékezik az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, „lengyel testvéreinkről; hálával gondolunk Bem Józsefre és Józef Wysockira, akik a magyarok oldalán harcoltak”. 1848 eseményei arra is emlékeztetnek, hogy „a nehezen kivívott szabadságot még nehezebb megvédeni”; „a történelem azt bizonyítja, hogy a béke mindig győz, a józan ész diadalmaskodik” – emelte ki.

 

Bayer Zsolt szerkesztő-publicista azt hangsúlyozta, hogy a Békemenet – mint elnevezés – fennállása óta soha nem volt annyira aktuális, mint most. Az egyetlen normális, értelmezhető és helyes politikának a béke igenlését nevezte. Kitért annak fontosságára is, hogy az Oroszország elleni szankciók „ne váljanak olyan fegyverré, amelyek visszafelé sülnek el”. Példaként említette, hogy „a német kancellár rájött arra, amit a magyar kormányfő a kezdet kezdete óta hangsúlyoz”, miszerint csak olyan szankciókat lehet bevezetni, amelyek nem sújtják az azokat elrendelő országokat.

Álláspontja szerint a szankciók alól az energiaszektort ki kell venni.

 

Széles Gábor nagyvállalkozó értékelése szerint az ukrajnai háborúnak gazdasági tekintetben is „mélyreható következményei lesznek”; „gazdaságilag még sokkal nehezebb a helyzet, mint politikailag”. Úgy vélte, ha Oroszországot „vissza akarják nyomni” középhatalmi státuszba, az az egész világon gazdasági lejtmenetet fog okozni.


Ifjabb Lomnici Zoltán
, a CÖF-CÖKA szóvivője elmondta, hogy a baloldal 1989 előtt és az után is a magyar emberek érdeke ellen politizált, és kizárólag a saját érdekeit nézte, most pedig fegyvereket küldenének Ukrajnába, amivel fenyegetnék Magyarország biztonságát; az orosz gázról való lemondás, illetve a gazdasági kapcsolatok megszakítása – álláspontja szerint – egyértelműen Magyarország érdekei ellen valók.


Fricz Tamás
politológus, a CÖF-CÖKA kuratóriumi tagja arról beszélt, hogy a háború jelenleg felülírta azokat az értékrendi kérdéseket, köztük a nemzeti szuverenitást és hagyományokat, a keresztény gyökereket, amelyekért a Békemenet kiáll, de nem oldotta meg azokat. Úgy vélte, az ukrajnai háború rendezéséhez minden félnek nagyfokú önmérsékletre van szüksége.

A Békemenetnek szó szerint is békemenetnek kell lennie”

– hangoztatta, majd méltatta Magyarország „példás helytállását” az ügyben.

 

Stefka István újságíró úgy vélekedett, hogy Magyarországot kétféle veszély fenyegeti: keletről a háború,

nyugatról pedig a globalizmus, liberalizmus, amely be akarja kebelezni a hagyományaihoz ragaszkodó országokat.

 

Bencsik András, a Demokrata című hetilap főszerkesztője kifejtette, hogy az április 3-ai választáson „élet és halál között kell választani” és a rossz döntés Magyarországnak a háborúba való belesodródást is okozhatja. Úgy értékelt, akik részt vesznek a Békemeneten, Magyarország „cselekvő hősei”, akik azt szeretnék, hogy a szeretet és az összefogás ereje érvényesüljön.

Az eseményen ifjabb Lomnici Zoltán bemutatta a CÖKA keretein belül működő Civil Igazságtételi Bizottság Talpra, magyar! című kiadványát, amely a „rendszerváltás előtti és azt követő számtalan baloldali bűnt” tárja fel. A kettős mércére utalva egyúttal elfogadhatatlannak nevezte, hogy „nem volt nürnbergi pere a kommunista bűnöknek”.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
Vissza az oldal tetejére