Ugrás a tartalomhoz
" Mi vagyunk Soros ellenzéke”
#ez történik
#Orbán Viktor
#belföld
#bevándorlás
#Soros György
#külföld
#fehér férfi
#demográfia
#sport
#Brüsszel
#vélemény
#tudomány
#terrorizmus
#egyetemimetoo

Az első fél évben több mint 1700 milliárddal támogatta a kormány a járvány elleni védekezést

888.hu

2020.09.22. 17:09

Mindeközben Brüsszel egy lyukas garast sem adott.

Nemcsak a lakosságot és a vállalkozásokat, hanem a költségvetést is brutális nyomás alá helyezte a koronavírus-járvány – világít rá az Állami Számvevőszék elemzése. A Költségvetési Tanács számára készített elemzés rámutat: 2020. I. fél évében a magyar költségvetés – részben a költségvetési források rugalmas átcsoportosításával – mintegy 1720 milliárd forintot fordított a járvány gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítésére, miközben az év első hat hónapjában az Európai Uniótól nem érkezett támogatás a járvány elleni védekezéshez. A kockázatokat az elemzés nem számszerűsíti, mivel a törvényi szabályozás értelmében a GDP reálértékének visszaesése esetén az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége nem áll fenn.

Az Állami Számvevőszék elemzése a 2020. I. félévi költségvetési folyamatokról, valamint az azokat meghatározó kormányzati döntésekről és makrogazdasági körülményekről ad átfogó képet. Emellett – a szeptember elején már elérhető adatok alapján – bemutatja, hogy július–augusztusban miként módosult a központi költségvetés helyzete.

2020 márciusában a Covid-19-világjárvány Magyarországot is elérte. Ez, valamint a járvány kapcsán hozott intézkedések (ideértve a más országok által bevezetett korlátozásokat is) alapvetően megváltoztatták a költségvetési folyamatokat is – húzzák alá az ÁSZ elemzői. Rámutatnak: a gazdasági visszaesésnek, illetve a célzott adókönnyítésnek a központi költségvetés bevételeit mérséklő hatása 2020 májusától vált erőteljesebbé, amit részben ellensúlyoztak a veszélyhelyzetre tekintettel elrendelt rendkívüli adókból, illetőleg a gépjárműadó teljes összege központosításából származó többletbevételek.

Mindezek következtében az államháztartás központi alrendszerének 2020. I. félévi pénzforgalmi hiánya 1 837,0 Mrd Ft lett, ami a költségvetési törvényben rögzített éves érték ötszörösét tette ki. A hiányt a központi költségvetés kiadásainak az időarányost 10,1 százalékponttal meghaladó teljesítése, valamint az okozta, hogy a társadalombiztosítási alapok bevételei 2,6 százalékponttal elmaradtak az időarányostól, kiadásai viszont 2,4 százalékponttal meghaladták azt. Az államháztartás központi alrendszerének 2020. I. félévi egyenlege a központi költségvetés 1 534,3 Mrd Ft-os hiányából, az elkülönített állami pénzalapok 11,2 Mrd Ft-os többletéből, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 313,9 Mrd Ft-os hiányából tevődött össze.

A Járvány Elleni Védekezési Alapból 642,2 Mrd Ft teljesítés történt, amely 216,0 Mrd forinttal haladja meg az alap bevételeit. Gazdaságvédelmi kiadásokra 872,8 Mrd forintot teljesítettek, ami 69,6 Mrd forinttal marad el a rendelkezésre álló kerettől. A Gazdaságvédelmi Alap részévé vált Nemzeti Foglalkoztatási Alap 206 Mrd Ft kiadása időarányosnak tekinthető. Az Európai Unióból Érkező Járvány Elleni Támogatások Alapba nem érkezett forrás az Európai Uniótól, így kiadás sem teljesült belőle – mutatnak rá az ÁSZ elemzői.

Az uniós keretek minél teljesebb kihasználása érdekében a központi költségvetés uniós fejlesztési kiadásai közel 250 Mrd forinttal meghaladják az időarányos felhasználást. Ezzel szemben az uniós programok ez évre tervezett bevételei több mint 250 Mrd forinttal elmaradtak az időarányos teljesüléstől. A központi költségvetés adóssága 2020. június végén 31 853,3 Mrd Ft volt, 7,3 százalékkal több, mint 2019 végén. A legnagyobb mértékű (18%-os) növekedés a devizában denominált kötvények esetében következett be. A forintadósság 4,9 százalékkal emelkedett.

A háztartások fogyasztási kiadásai visszafogásával párhuzamosan a lakossági megtakarítások növekedtek. Ez kedvező feltételt teremt a növekvő államadósság nagyrészt hazai forrásokból történő finanszírozásához. A lakosság nettó pénzügyi vagyona 2020. II. negyedévében közel 1500 Mrd forinttal nőtt.

A 2020. július–augusztusi költségvetési folyamatok néhány jellemzője

2020 júliusában és augusztusában folytatódott a költségvetési hiány emelkedése, de a márciusi, májusi és júniusi összegnél számottevően kisebb mértékben. A hiány növekedését mérsékelte, hogy a két hónap alatt közel 300 Mrd Ft értékű uniós bevétel érkezett be a költségvetésbe. Az államháztartás központi alrendszernek hiánya 2020. július végén 2165,0 Mrd Ft volt, augusztus végére pedig 2261,3 Mrd forintot ért. Ennek ellenére a központi költségvetés adóssága július hó folyamán csökkent, mivel a forint árfolyamának korábbi gyengülése miatti devizaadósság-növekedés a június végi 385,3 milliárd forintról 184,4 Mrd forintra csökkent. Ugyanakkor tovább folytatódott a lakossági állampapír-állomány csökkenése, a tavalyi év végéhez képest 6,1 százalékkal, 608,4 Mrd forinttal, a korábban említett ok következtében.

A Pénzügyminisztérium 2020. augusztus 24-i közleményében bejelentette, hogy emelte a hiányra vonatkozó előrejelzését: az államháztartás központi alrendszerének becsült éves pénzforgalmi hiánya 1710 Mrd Ft-tal, 1890 Mrd Ft-ról 3600 Mrd Ft-ra emelkedett. Ez az eredeti hiánycél közel tízszerese és a félévi hiány közel kétszerese. Ez a hiány mozgásteret ad további gazdaságélénkítő intézkedések bevezetésére is. Az Államadósság-kezelő Központ Zrt. 2020. augusztus 26-án módosította 2020. évi finanszírozási tervét. A legutóbb májusban módosított tervhez képest 1856 Mrd forinttal megnövelte a bruttó kibocsátást, ezen belül szinte kizárólag a forintkibocsátást. A lakossági állampapírok kibocsátásának több mint 800 Mrd forintos növelését tervezik a májusi tervhez képest. Ez – tekintettel a külföldi befektetők által tartott forintkötvények állományának ez évi jelentős csökkenésére – azt jelenti, hogy a megnövekedett hiány finanszírozása döntő részben hazai forrásokból történik majd.

A számvevőszéki elemzés teljes terjedelemben IDE KATTINTVA érhető el.

 

EZEK IS ÉRDEKELHETNEK

OLVASTAD MÁR?

Dúró Dóra kiégett rajta, hogy volt pártja képes volt pont október 23-án szelfizni Gyurcsánnyal

Dúró Dóra kiégett rajta, hogy volt pártja képes volt pont október 23-án szelfizni Gyurcsánnyal

„Gyurcsánnyal közös nyilatkozatot kiadni október 23-ára túlmegy mindenen, amit eddig a Jobbik csinált.” – nyiltkozta Dúró.

Bodrogi-Süsü úgy tesz, mintha nem politizálna, pedig de

Bodrogi-Süsü úgy tesz, mintha nem politizálna, pedig de

Bodrogi Gyula, a Nemzet Színésze is megszólalt a Színház- és Filmművészeti Egyetem ügyében. Természtesen a közel hatvan napos, már-már anarchiába torkolló hallgatói megmozdulás résztvevői mellett.

Bordeaux polgármestere betiltotta a karácsonyfa-állítást városában

Bordeaux polgármestere betiltotta a karácsonyfa-állítást városában

A város zöld polgármestere szerint csak fasiszták és primitív katolikusok állítanak fát karácsonykor.

Újabb munkahelyek megszületését segítette a kormány, ma Kecskeméten

Újabb munkahelyek megszületését segítette a kormány, ma Kecskeméten

Minden hétre jut két-három átadó, Szijjártó szerint pedig a beruházási támogatások busásan meg fognak térülni.

Baloldali propaganda nem létezik, kettős mérce pedig pláne nem

Baloldali propaganda nem létezik, kettős mérce pedig pláne nem

Focimeccsre járni bűn, tüntetni dicséretes – ezt a tanulságot lehet levonni az elmúlt napok történéseiből. Látlelet a liberális kettős mércéről.

MÉG TÖBBET SZERETNÉK
A 888.hu a kényelmesebb böngészés érdekében cookie-kat használ. Részletes leírás ELFOGADOM
Vissza az oldal tetejére